Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)

laki uradalomláncot a familiárisai kezén levő Dcbrente és Szentgirolt uradalma egészítette ki, ahonnan a most említett módon is Németújvárhoz nyílt kapcsolat.. Üjlaki és familiárisai Somogy megyei uradalmainak szerepe világos: a Dráván túli birtokközpontokat kötötték össze a közép-dunántúliakkal. Fejér megye és Űjlak összekötésének biztosítására elégnek tartotta a Duna melletti Baját, Kül'ylyödöt és Bartányt. Végül Tolnában és Baranyában egy-egy Újlaki-familiáris- kezén levő uradalom képviselte Miklós vajda jelenlétét. Familiárisai uradalmai tehát a jelek szerint ugyanazt a támaszpont-szerepet töltötték be Újlaki politikájában, mint saját uradalmai, ezzel szemben a familiárisoknak nem valamely vár-, kastély-, vagy mezővároshoz tartozó falvai, ilL birtokrészei elsősorban a vajda befolyási körzetének növelését szolgálták, éspedig főként a centrális fekvésű és jelentőségű Somogy megyében. Talán egyetlen megyében sem találjuk familiárisainak birtokait a sajátjai olyan mérvű többszöröseként, mint épp Somogyban, i. sz. táblázatunk szerint a megye jobbágyportáinak 3,1" n-a volt Újlaki birtokában. Nagyon érdekes, hogy majdnem ugyanezt az eredményt kapjuk, ha Miklós vajda Somogy megyei helységeit írjuk össze. A középkorban Csánki adatai szerint Somogyban 25 város és 939 falu, összesen 964 helység volt. (A várakat és kastélyokat, mivel hozzájuk többnyire azonos nevű helységek tartoztak, nem vettük figyelembe.) Újlaki 34 falu, azaz a megye helységeinek 3,5%-ának ura volt. Ezzel szemben familiárisai birtokában 160 helységet számoltunk össze, azaz a somogyi helységek 16,6%-át.

98 A vajda tehát a megye mezővárosainak és falvainak 20,1%-át, azaz a megye egy ötödét ellenőrizhette! Az ellenőrzése alá tartozó területnek azonban pusztán egy hatoda volt saját tulajdonában. Nem érdektelen Üjlaki és familiárisai Somogy megyei birtokainak földrajzi elhelyezkedése sem, és még jobban megerősíti azt a képet, amelyet a birtokközpontok területi elosztásából vontunk le: Somogy összekötő terület a Dráván túli és a Balatontól északra fekvő Üjlaki uradalmak között. 3. sz. térképvázlatunkon csak a jelentősebb familiáris családok (valamint természetesen Üjlaki) birtokait tüntettük fel, nem vettük azonban külön fel az Anthimieket, akiknek legtöbb birtoka Üjlaki boszniai királysága idején amúgy is az Enyingi Török család kezére jutott. A középkori megye keleti határán a Drávánál, szemben Üjlaki Dráván túli berzevicei uradalmával, indul el az Új laki-familiárisok birtoktömbje, hogy megszakítás nélküli egységes tömbként, érintve a vajda kaposújvári uradalmát, haladjon északra. Bár a Balaton közelében több helyen megszakad ez a tömb, mégis nyugodtan állíthatjuk, hogy a vajda úgy indulhatott el Berzevicéről, hogy végigutazva Somogyot délről északra, lényegében nem kellett lábát saját vagy familiárisai birtokáról letennie. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a megye határai közelében mindenütt találunk kisebb, Újlakitól közvetlenül, vagy közvetve függő birtokot, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy uralkodhatott a megyén annak ellenére, hogy a Marcali családnak nagyobb birtokai voltak itt." Újlaki birtok- és hatalmi politikájának vizsgálata nem lenne teljes, ha az egyházhoz fűződő viszonyát nem vizsgálnánk. Ismeretes, hogy a nagyurak a kegyúri jog segítségével a gazdag egyházi testületek birtokaival rendelkezni tudtak,

100 sőt, épp a XV. század közepén egyesek a püspökségek betöltésére, ami pedig királyi felségjog volt, is kísérletet tettek.

101 A vajda bizonyos mértékben rosszabb helyzetben volt a legtöbb kortárs bárónál, sőt kaposújvári társbirtokosainál, ottani vetélytársainál, később mégiscsak familiárisainál, a Szerdahelyieknél is. Ezek