Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Vörös Károly: A magyarországi városfejlődés a dualizmus korában. (Különös tekintettel Kaposvár fejlődésére.)

lünk 20-nál több munkást foglalkoztató üzemek keretében, és nő az értelmiségialkalmazotti elemek aránya is, kétségtelen, hogy sok más magyarországi várossal ellentétben Kaposvár a dualizmus korának végéig sem kapott határozott, egész jellegét meghatározó profilt. Kaposvárt nem nevezhetjük egyértelműen sem ipari, sem kereskedelmi, sem hivatalnok, sem papi, sem vasutas, sem iskola városnak, - mint ahogy nem lesz jellemző társadalmára sem valamilyen hagyományos patriciátus, sem a nagyburzsoázia, sem a proletariátus. Kaposvár mindezeknél kevesebb és ugyanakkor több is, egyszerűen valódi általános központ, mégpedig a hazai fejlődésben ennek az egyszerre oly sokat és oly keveset is mondó funkciónak egy meglepően tiszta típusa. Sokféle központi funkciót fogva össze, de köztük egyetlen szélesebb, országos vagy regionális vonatkozásban domináló erejűt sem: egészében azonban mégis a várost igen jelentőssé tevő energiával rendelkezve. d) Kaposvár súlyának, jelentőségének alakításában éppen e - mint általában is láttuk - szűkebben vett városfejlesztő erőket is csak kevésbé tartalmazó funkciók előtérbe nyomulására jó példát nyújt a város vasúti forgalmának vizsgálata. Mint közlekedési csomópont a pályaudvaron felszállott személyek számát tekintve Kaposvárt 1900-ban még 19 thj. és 11 r. t. város, tehát az ország 30 városa előzte meg. 1909-re azonban már a 17. helyre lép elő: ekkor már évi 374 ezer utas száll vonatra pályaudvarán. Ugyanígy 1908-ban Kaposvárt a levélposta forgalomban az r. t. városok közül már csak Szombathely, Brassó és Nagyszeben előzik meg, táviratforgalomban még ezeken kívül Máramarossziget és Nyíregyháza. Ugyanekkor 240 telefonállomásával az ország 20., a helyi és körzeti beszélgetések számát tekintve 25. városa, - a r. t. városok közül azonban már éppenséggel a 4. ill. a 6., melyet Szombathely megelőz ugyan, de Nagykanizsa már nem. A gazdasági fejlődés egy másik szektorában Kaposvár jelentős központi - bár ugyancsak nem közvetlenül városfejlesztő - funkcióit jól érzékelteti, hogy hitelintézeteinek befizetett részvénytőkéjét tekintve (3 millió korona) 1909-re az ország 19. városa, az r. t. városok között viszont az 5.: már csak Nagykanizsa, Nyíregyháza, Lúgos és Nagyszeben előzik meg, csupa, a maga régiójában a thj. város funkcióit betöltő regionális központ. És ha ez is inkább még csak a központi funkciók jelentőségét húzza alá (a városban lebonyolódó forgalom jelentőségérc jellemző, hogy mekkora tőkeerőt lehet és kell mozgósítani kielégítésérc), - az, hogy e központi funkciók nyomán a lakosságban is megindul egyfajta szélesebb: kispolgáriközéppolgári vagyonosodás, abból is látszik, hogy a sajátlag e rétegek hiteligényeire méretezett hitelszövetkezetek közül hitelszövetkezete befizetett törzsbetétjének 5 millión felüli összegével Kaposvár az ország r. t. városai között már az első helyet foglalhatja el. 7. Közlekedés, hírközlés, hitelügy: mindezek az általános regionális központ szempontjából rendkívül jelentős, de a közvetlen városfejlesztés szempontjából valóban nem elsőrendű tényezők. Erősek ahhoz, hogy a városba az új funkciókat kiszolgáló nem nagyszámú népességet telepítsenek, elég erősek ahhoz is, hogy a város átmenő, bejáró forgalmát növeljék, - és elég erősek ahhoz, hogy a lakosságban viszonylag szélesen létrehozzák azt a jómódú, de nem gazdag réteget, mely az előzőkben meghatározott épület-típusokkal népesíti be a város terjeszkedő utcáit. Mindezek következtében a világháború előtt Kaposvár még sokkal inkább csak fejlődésnek induló, mintsem már ki is fejlett regionális centrum benyomását kelti: a népességszám mögött még nem rendelkezve elég határozott és szervezni