Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Vörös Károly: A magyarországi városfejlődés a dualizmus korában. (Különös tekintettel Kaposvár fejlődésére.)

A MAGYARORSZÁGI VÁROSFEJLŐDÉS A DUALIZMUS KORÁBAN (Különös tekintettel Kaposvár fejlődésére) VÖRÖS KÁROLY i. A magyarországi gazdasági-társadalmi fejlődés a dualizmus őt évtizede alatt, illetve korábban kezdve, 1849-1918 között rohamos gyorsasággal járta be a kapitalizmusnak a polgári forradalomtól, a feudális viszonyok felszámolásától a proletárforradalom első kísérletéig vezető útját, gyors egymásutánban haladva át ennek során a tőkés viszonyok fejlődésének összes főbb fokozatain: a szabad versenyes klasszikus kapitalizmustól kezdve egészen a XX. század elejének mindent uralma alá rendelő monopolkapitalizmusáig. ,,Az ipari népesség növekedése a mezőgazdasági népesség rovására minden tőkés társadalomban szükségképpen jelentkezik... ez legszemlélhetőbbcn a városok növekedésében mutatkozik meg" - írja a kapitalizmus oroszországi fejlődéséről szólva Lenin. A magyarországi kapitalista fejlődés erejének egyik legszemlélhetőbb megnyilvánulásaképpen magával hozta a városok eddig soha nem tapasztalt arányú megnövekedését: míg Magyarországon 1869-ben még csak a népesség 13,8, addig 1910-re már 19%-a mondhatta magát városlakónak, arról nem is beszélve, hogy időközben a város mint olyan Magyarországon is mekkora változáson ment át; a feudalizmus örökségétől még alig hogy megszabadult városnak helyére itt - legalábbis részben - már az imperializmus korának igényeit szolgáló ipari, kereskedelmi, forgalmi gócpontok léptek. A város ui. - hogy a Mendöl Tibor által kialakított településföldrajzi megfogalmazásból induljunk ki - a területi munkamegosztás jellegzetes településformája, amely a munkamegosztás során a központi, tehát a nagy területet intenzívebben kihasználó, vagy pedig a kevésbé mindennapi, rendkívülibb szükségleteket ellátó tevékenységekre specializálódott. A kapitalista termelési viszonyok kibontakozása éppen ezeket a funkciókat növeli meg rendkívüli mértékben. A tőkés gazdaság országos vagy regionális szervezési igényei, a termelés erős szakosodása, a forgalom hallatlan megnövekedése a rohamos gyorsasággal kiépült vasútvonalakon, a közműveltség emelkedése, hogy az megfelelhessen a gazdasági-technikai fejlődés igényeinek, az állami befolyás erősödése az élet egyre több területén s ennek megfelelően az állami adminisztráció kiszélesedése - mind különféle fokozatú és hatáskörű, de központi jellegű funkciókat hoz létre, ellátásukhoz valódi, többé-kevésbé már teljes értékű városokat is igényelve. Mert a modern központi funkciók ellátásához, erre alkalmas város létrejöttéhez a funkció iránti külső igényen kívül olyan helyi tár-