Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Tóth Tibor: Az úrbéri viszonyok megszüntetése a mernyei uradalomban
tervéhez, miszerint Akaiiban 82 hold földet örökszerződés mellett átadna szőlőtelepítés céljából bizonyos, elsősorban a lovasi zsellérekből kikerülő vállalkozóknak évi cenzus és dézsma fizetése mellett. 79 A torz és korszerűtlen tervet a Rendkormány az 1853-as pátensre hivatkozva elutasította, és az ekkor kiadott rendelkezésével megvetette az alapját a pár évtized múlva méltán híres dörgicsei borászatnak. A jobbágyfelszabadítást követő időszak nagy vitái, melyekben a szenvedélyek elsősorban a legalapvető kérdésekben csaptak össze, háttérbe szorítottak néhány olyan kérdést, melyek rendezése is része volt a feudális jogviszony megszüntetésének, és - majd mint látjuk - anyagilag sem voltak közömbösek. így maradt örökségül a század utolsó évtizedeire a regálémegváltás, a kisebb munkaszolgáltatások és a majorsági zsellérkérdés rendezése. Az uradalom viszonylagos szétszórtsága, a korabeli somogyi utak voltak azok az összetevők, amelyek egyebek között érdekessé tették a regáléváltságot: Dobszától Őszödig a megyén végigvonuló uradalomnak sok kocsmaháza, mészárszéke volt, Mernye mezőváros pedig rendelkezett a vásártartás jogával. Érdekes módon a regálémegváltás az uradalomban először nem mint bevétel, hanem mint teher jelentkezett: 1863. nov. 18-án 20 nemesi birtokossal együtt a veszprémi káptalantól megváltották a kékkúti kocsmaárendát és a szömörcelevél szedésének a monopóliumát. 80 A jobbágyfelszabadítást és a földtehermentesítést kísérő problémák megoldása után először, 1877-ben a pettendiek jelentkeztek azzal az igénnyel, hogy a falujukban lévő urasági kocsmát megváltják, 81 ekkor azonban még az uradalom az ajánlatot jobb kilátások reményében elutasította. Pár év elteltével azonban a viszonyok úgy alakultak, hogy magának az uradalomnak lett fontos a kérdés rendezése. A bérleti díjak ugrásszerű növekedése, a bérlethez tartozó földterületek fokozatos csökkentése, néha éppen az uradalom által támasztott konkurrencia s2 rohamosan csökkentette a bérletek iránti érdeklődést, másrészt pedig szinte mindennaposak voltak a bérlők fizetésképtelenségéről szóló bejelentések. így történhetett, hogy a megváltás tárgyában intézkedő 1888. XXXV. tc.-t jól megelőzve, az általános megváltás előkészítése céljából már 1880. november 19-én elrendelték a bérleti bevételek összeírását. 83 Ennél tovább azonban nem jutottak, a megváltás végül is a fenti törvénynek megfelelően az 1882-1886 közti évenkénti tisztajövedclcm 90%-ának a tőkésítésével történt meg. 8 ' 1 Mint tudjuk, az önkényuralmi jobszabályalkotás egyik legsúlyosabb „feledékenysége" a majorsági zscllérkérdés rendezetlenül hagyása volt, és a törvényi rendezés egészen 1896-ig váratott magára. A mernyei uradalomban ugyan különös súllyal nem vetődött fel ez a probléma, megoldása azonban az úrbéri viszonyok teljes megszüntetése szempontjából is elkerülhetetlen volt. Az uradalomban őszesen két helyen történt telepítés, mind a kétszer 1828-ban, amikor is Mernyén 15 kézművesnek bocsátottak rendelkezésre egyenként 500 Q-ölnyi belsőséget és telket, illetve a dörgicsei kerületben, ahol 34 jobbágy és nemes cenzualista használt 3-14 holdig terjedő területeket. Szolgáltatásaik nagyon mérsékeltek voltak, a mernyeieket mindössze évi 12 Ft, a dörgicseieket 12 napi robot és holdanként i Ft fizetése terhelte. Viszonylag kedvező lehetőségeik minden hátrányára csak 1848-ban döbbentek rá, és kérték is a felszabadító törvények rájuk való kiterjesztését, de - mint láttuk - kérésüket sommáson elutasították.
