Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kanyar József: Kaposvár mezőváros művelődéstörténetéből a kései feudalizmus idején

Egyről azonban mégis írunk részletesebben, az 1816-ban alapított Megyei Könyvtárról és a vele szimbiózisban élő s 1828-ban alapított Megyei Olvasótársaság nagy jelentőségű intézményéről. Ismeretes, hogy az előbbinek Festetics Lajos gróf bőkező adományával: 4000 kötetből álló könyvtárának a megye részére történő ajándékozással vetette meg az alapját. Festetics László gróf pedig az insurgensek költségeinek a fedezésére felállított „velites cassából" a neki visszajáró összeget - 1000 ezüstforintra növelve - adományozta a könyvtárnak. A vármegye csakhamar hozzálátott - köszönete tolmácsolása mellett a jelentős adományok felhasználásához. Még ugyanezen évben megválasztotta olvasótárának könyvvásárló bizottságát is. E bizottságnak kellett javaslatokat tenni a vásárlásokra s a megvásárolt könyvek s kéziratok lajstromba foglalásáról pedig jelentést tenni Festeticsnek és a megyének. A könyvvásárló bizottság s egyúttal a megyei olvasótár első tagjai: Csépán István, Berzsenyi Dániel táblabírák,. Siklósy Viktor és Bodonyi József voltak. Berzsenyi a kezdeti munkálatokba - önhibáján kívül - nem tudott bekapcsolódni. Örömmel vállalta ugyan a megye jelölését a bizottságba, írt is Bodonyi „exmissus" társának a felemelő és megtisztelő feladat mielőbbi megkezdése érdekében, azonban sem Bodonyi, sem a bizottság többi tagja, mégcsak válaszra sem méltatták levelét. Mindezt Csépán István táblabíró tudomására hozva levelében Festetics ,,messzeható gondolatját" Csépán figyelmébe ajánlotta s javasolta,, hogy a könyvtár fenntartására és gazdagítására ,,illő fundust" kell teremteni, "mert csak így jelenhetik meg a nagy gondolat a világ előtt a maga méltóságában s így várhatjuk azt, hogy Somogy példája több vármegyéket is azon megfoghatatlan álomból, mely cultúránkat nyomta, s Hazánkat a legszegényebb amerikai coloniáknál e részben szegényebbé tette, valahára felébreszti s kimutatja mint kell a pusztában elszórt és a culturának minden organjaitól megfosztott magyar nemességen segíteni, hogy azon kezdetet, melyet az oskolákon nyert, tökéletességre vihesse s kimutassa, hogy a könyvtárakat, ezeket a férfiaknak oskoláit s a nemzeti culturának legfőbb kint seit hol kelljen lerakni."'

19 A könyvtár gyűjtőkörének a meghatározását az 1826. évi nagygyűlés

30 először azokra a könyvekre korlátozta, amelyek „Magyarország leírását, történeteit, törvényeit és statisztikai esméretét érdeklik." Ezért vásárolták meg elsőként Bonfini Magyarország történetét: a Rcrum Ungaricarum decades quattuor cum dimidia-t. A könyvtár - alapítása óta - szimbiózisban élt a levéltárral. Nemcsak az egy épületen belüli elhelyezés raktári gondjai voltak közösek a két intézményben, hanem a könyvtárat évtizedeken át vezető levéitárnokok személyén keresztül is érvényesült az együvétartozás. Ez a szimbiózis csupán csak arra a fél századra (1866—1913) szakadt meg, amikor a Megyei Könyvtár a gimnáziumi könyvtárral összevonva az iskola épületében működött. Szétválásuk után újra visszakerülvén - 1926-1928 között - a megyeházba: a levéltár helyiségeibe. Alig kezdte el működését az új megyei közművelődési intézmény, a levéltár azonnal hozzálátott az iratai között elfekvő könyvek és kéziratok kiválogatásához. Erre az 1828. március 18-i nagygyűlés utasította is a levéltárost, előírva számára, hogy a levéltár birtokában levő könyveket válogassa ki az iratok közül, s azokat lajstromozva adja át az olvasó-közönségnek.

31 Ugyanez évi májusi közgyűlés pedig már nemcsak a könyvek, hanem a „földabroszok" átadását is szorgalmazta a levéltárnak.

3-