Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kanyar József: Kaposvár mezőváros művelődéstörténetéből a kései feudalizmus idején

A könyvtáralapítás egyre terjedő jó hírére jelentős könyv- és pénzadományozások is történtek. A nagyhírű Széchenyi könyvtár vezetője: Horvát István többek között - megküldte a Magyar Múzeum ritkaságainak Kubinyi Péter által kiadott kötetét is.

33 Az alapítók szándéka szerint a könyvtár a kezdetben: tudományos jellegű lett volna. A gyűjtőkör ilyen meghatározását azonban már 1829-ben megváltoztatta a megye. A november j'-i nagygyűlésen'''' az első alispán vetette fel a gyűjtőkörre vonatkozó s eldöntésre váró kérdést: ,,Tsupán tudományos, classicus könyvekből, vagy mindennapi olvasásra s civilisatióra szolgáló könyvekbül" áll jon-e a könyvtár? Argumentálását azzal támasztotta alá, hogy többen vannak azok, akik ,,a pallérozott világgal előremenő esmércteiket" akarják gyarapítani, mint azok, akik a klasszikus tudományoknak akarnak hódolni. Abban is igaza volt az alispánnak, hogy az egybegyűlt „fundust" nem tartotta elegendőnek egy tudományos könyvtár megalapozására és fenntartására, míg a „mindennapi olvasásra való könyveket apránként", azaz szerényebb pénzügyi keretek között is meg tudták vásárolni. így a megye az alispán okfejtését magáévá téve, határozatában a közművelődési célokat szolgáló könyvtár mellett döntött, az olvasószoba „kormányát" pedig Somssich József kamarás kezébe helyezte, mint a könyvtár első őrére, gondviselőjére és igazgatójára. Első „számadóul" Szakmáry Józsefet választották meg, aki erről a tisztségéről már 1831. októberében le is mondott. A könyvtár működésének a keretéül egy olvasótársaság létrehozásán is fáradoztak a megye vezetői. Az Olvasó Társaság felállítását 1828-ban az alábbiakkal indokolta a megye: „Minden józan pallérozásnak és valódi erkölcsösségnek legnagyobb előmozdítója a jól választott munkák olvasása és az olvasottakról való barátságos értekezés, oly világos, hogy annak megmutatása csak minden históriai tudománytól szűkölködők előtt lehetne szükséges. Ezen céltól gerjesztetvén, de más részről azt is tekintetbe vévén, hogy nemes Somogy vármegye gyülekezetének a helyén sehol sem találtatik, bár csak. egy újság, annál inkább valamely folyóáras, mely a közdolgokban foglalatoskodó férfiaknak, fáradozásaik között fent maradott üres óráiban némi nemű illő enyhülést szülhetne: bátorkodnak az alulírottak következendő móddal ezen hiányosságot pótolni és köztársaikat figyelmessé tenni egy Olvasó Társaság felállítására." A Társaságnak kétféle tagsága volt: a 12,- Ft-t fizetők meghatározták a vásárlandó újságokat, és folyóiratokat, a 4,- Ft-t fizetők pedig csak olvasási jogukat válthatták meg. Az alapítók szándéka szerint minden magyar és erdélyi újságra előfizettek, a külföldi újságokra való előfizetésekre pedig az egybegyűlt ajánlások összegétől függően hozták meg döntéseiket. Az Olvasó Társaság alapító tagjainak a száma 19, a pártoló tagok száma pedig 51 volt. A könyvtár gyarapodása újabb szervezési gondokat rótt a megyére. A könyvtár egyetlen „szűkszobájú" helyiségét a levéltári épületrészből az „új házba": az újonnan épült megyeházba helyezték át s a beszerzendő könyvek vásárlására új bizottságot is alakítottak, amelynek tagjai: Somssich József, Festetics Lajos, Czindery László első alispán, gr. Festetics Miklós, Xántus Ignác és Sárközy Albert főjegyző voltak.

30 E fáradozás eredménye volt az a nyilvános olvasószoba is, amelyben már reggel 8-tól este 8-ig nyitva állott az ajtó 23 bel- és külföldi újságjával és folyóiratával a „józan pallérozásra", vagy - mint Döbrentei Gábor mondta az orszá.gosan is jelentős kezdeményezésről - „óhajtottam, hogy bár az országnak több