Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
Vass Előd: Törökkoppány 1556. évi első török adóösszeírása
A török kádi résztvett a pénzügyigazgatásban, az alattvalók hagyatéki ügyeincK az ellenőrzésében is. Minden elhalt, eltűnt vagy megszökött alattvaló és katona vagyonát és ingatlanait eladatta árverésen, a befolyt pénzt pedig megőrizte az örökösök, vagy annak hiányában, a kincstár részére. Összeírásunk következő részében a vásári és piaci helypénz évi jövedelméből befolyt 700 akcse, azaz 1400 magyar dénár került feljegyzésre. A török törvény rendelkezése szerint; ,,ha vasárnap árusok jönnek, piaci helypénz címén mindegyiktől fél-fél akcse szedendő”. A fenti évi összeget alapul véve, egy-egy vasárnap, megközelítőleg 26 piaci árussal számolhatunk, miután éves vásárokat is tartottak, így a vasárnapi heti piaci árusok száma valamelyest kevesebb volt. Az évi piaci helypénz összege mindenesetre jelentős piaci forgalmat tükröz. A legközelebbi éves nagy vásárokat valószínűleg Hettes mezővárosban tartották, amely egész Észak-Somogy legnagyobb városa volt, a törököknek évi átalányban 2 5 000 akcse adót fizetett. A következő tétel a hagyatékokból és gazdátlan javakból, a tilosba tévedt marhák büntetéspénzéből származó évi 500 akcse illetékösszeg. Ez az összeg közel 7 magyar aranyat tett ki s felhívja figyelmünket egyrészt a lakosság jelentős fluktálására, valamint arra, amit már a legelőknél is érintettünk, hogy a Törökkkoppány környéki pusztákon jelentősebb marhatenyésztés folyhatott.2* A lovak, szarvasmarhák, juhok és foglyok átkelési vámja évi 400 akcse volt. Kizárólag a közelben tenyésztett állatok kiviteli vámjáról lehetett szó, mert a más vámhelyeknél már illetékkel rótt állatokért itt nem kellett ismét fizetni. 1556-ban a lovak és szarvasmarhák után 7 akcsét, a juhok után 2 akcsét fizettek és így ha átlagos értékként 5 akcsét veszünk, akkor megközelítőleg évi 60-100 db az itteni pusztákon felnevelt állat került kereskedelmi forgalomba. A foglyok megjelenése a törökkoppányi vámon feltehetőleg észak-déli áthaladásukat tételezi fel, mivel a foglyokat a fogságba esés helyéhez legközelebbi vámnál kellett megvámoltatni. A férfi fogoly (kara esir) áthaladási illetéke 25 akcse, a női fogoly (ak esir) 50 akcse volt. így évente, talán 3-4 fogoly átlagos áthaladásával számolhatunk, ami a kivitelre hajtott állatok számát csökkenti, viszont a tőzsérkedő török főtisztek esetleges vámnélküli kivitele, a fenti évi kivitelt kiegyenlítheti. A törökkoppányi halastó meglétét bizonyítja a halketted beszedett illetéke, melyet a folyóból kifogott tizedköteles halak illetékével együtt jegyeztek fel. így az összes halfogásért évi 250 akcse, illetve 4 magyar arany illeték járt. Egy későbbi, valószínűleg 1580-ban készült, törökkoppányi összeírásban itt balatoni halfogóhelyek után is adóztattak. Ez csak úgy képzelhető el, hogy török- koppányiaknak a Balatonnál halfogóhelyeik voltak talán bérletképpen. Végezetül a török adórovó a dzseráim, az ihzarijje nevű bírságpénzeket tüntette fel, ezeket főként lopás, csalás stb. szabálysértésért rótták ki. Ez az ösz- szeg 200 akcse volt, a mindössze 4-5 alkalommal kirótt büntetés után.24 Hiányzik az összeírásból a vágóhídi illeték és az őslakosság menyasszony illetéke is. Feltételezhető, hogy ez az első összeírás hiányossága, vagy talán máshol számolták el azokat. A Törökkoppányhoz tartozó Korsód puszta adatai az összeírásunk végéhez illesztve, mintegy 33 mázsa 80 kg búza, 20 mázsa 80 kg kétszeres és 30 kocsi széna termését tartalmazzák. Korsód puszta közel 18 magyar hold szántóját és 30 hold szénalegelőjét, feltehetőleg, a törökkoppányi módos gazdák bérelték. 66
