Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Kubinyi András: Dél-dunántúli parasztok városba költözése a középkor végén

Összefoglalva megállapíthatjuk tehát azt, hogy a dél-dunántúli parasztoknak távolabbi városokba költözése valóban kapcsolatban áll a Dél-Dunántúl nyugati felének városmentes, csupán mezővárosias fejlődésével. A szóban forgó városok ezen a területen, mint tágabb piackörzetükön osztozkodtak, a parasztok pedig oda költöztek. A távolabbi városba költözött a gazdag szőlősgazda, vagy mezővárosi polgár, hogy ott polgári szabadságban éljen, a feudális urak kizsákmányolásától mentesen, de oda ment az elszegényedett jobbágy, a nincstelen szőlőmunkás, vagy az ipar tanulására szorult parasztgyerek is. A nincstelen réteg elsősorban a szintén szőlőtermelő városokba, Budára, vagy Óbudára, esetleg ezek külvárosaiba költözött, ahol egyeseknek sikerült a polgárságba is bejutnia. Ez a jelenség a városok oldaláról feltétlenül pozitívan értékelendő, bár a dél-dunántúli mezővárosok és falvak szempontjából nem. Amint Buda eleste után a Dél- Dunántúl felett gazdasági befolyást gyakorló városok lehanyatlottak, az itteni mezővárosok még egy ideig - a török hódítás ellenére is - fejlődni tudtak, amit az is igazol, hogy itt viszonylag tőkeerős helyi polgárság alakult ki, amely magát megszedve később rendesen átköltözött a királyi Magyarországra.85

ADATTÁR

A) Dél-dunántúli származású városi polgárok.

I. Budai polgárok,

i. Baranya megyeiek.

Baranyai Demeter budai és

Baranyai Gergely buda-alhévízi (de inferioribus calidis aquis Budensibus) lakosok tanúk. 1452. Esztergomi kpt. magán lt. Lad. 4;. fasc. 8. nr. 9. 19-25. 0.

Baronyai Imre 1510-ben Buda Szombathelynek nevezett piacterén lakott Váci Miklósnál. Szőlője a budai Kegler szőlőhegyen volt, 84 köböl bora termett. Veszprémi káptalan gazdasági lt. Budai bortizedlajstrom.

Baranyai Mátyás. 1505-ben Bánffy Miklós házában lakott, szőlője Buda Aranygomb szőlőhegyén volt, és 40 köböl bora termett. Dl. 38 658. — Nem tudjuk, hogy ő volt-e az a Baranyai Mátyás, aki 1540-ben 600 ft-ért megvette a Várdaiak budai kőházát. Ol. Kamarai lt. NRA. Fasc. 3. Nr. 7.

Baranyai Pál 1510-ben a budai Szénaszeren lakott, Budai Istvánnál. A város Aranypohár szőlőhegyén 25 köböl bora termett. Veszprémi kpt. gazd. lt. Budai bortizedlajstrom.

Baranyai Péter. Mind 1505-ben, mind 1510-ben a budai Aranypohár szőlőhegyen volt szőlője, 23, ill. 40 köböl bora termett. 1510-ben a Duna mellett lakott. Dl. 38 658. Veszprémi kpt. gazd. lt. Budai bortizedlajstrom.

Berenemi Gergely Buda Csörgő utcájában lakott, szőlője a Formánkút nevű városi szőlőhegyen volt, ahol 50, ill. 70 köböl bora termett. Dl. 38 658. Veszprémi kpt. gazd. lt. Budai bortizedlajstrom. Beremen mezőváros, a Kórógyiak birtoka. Csánki II. k. 461.

Dánóczi András 1495-ben Buda Alhévíz nevű külvárosában volt háztulajdonos. Dl. 20 319. Dánóc mezőváros, a Szekcsői Herceg családé volt. Csánki II. k. 462.

Dánóczi Péter, az előbbivel együtt háztulajdonos. 1510-ben alhévízi lakosként szőlője van Buda Bársonmál szőlőhegyén, 72 köböl bora termett. Veszprémi kpt. gazd. lt. Budai bortizedlajstrom.

Kopácsi Bálint budai polgár özvegye eladja itteni szombatpiaci házát 1457-ben 160 ft-ért. Dl. 15 196. Kopács falu a Marótiaké volt. Csánki II. k. 498.

Kopácsi Dénes deák 1428-ban kamara haszna adószedő volt, utána Felhévizen élt, majd a budai polgári ellenzék vezetőjeként 1440-ben budai bíróvá választották. Kubinyi András, Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése, Tanulmányok Budapest múltjából 16 (1964) 149-155.