Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Kubinyi András: Dél-dunántúli parasztok városba költözése a középkor végén

Mohácsi Gergely a budai Aranygomb szőlőhegyen fekvő szőlőjével kapcsolatban (345, ill. 50 köböl bora termett) 1505-ben Gáspár deák, 1510-ben Drágffy János házában lakónak mondják. Ez utóbbi évben a Formánkút szőlőhegyen (termése 97 köböl) is volt szőlője. Ld. a tizedlajstromokat.

Mohácsi Illés 1505-ben Buda Szentpéter külvárosában lakott, Taligás Gergelynél, az Aranypohár szőlőhegyen 125 köböl bora termett. Ld. a tizedlajstromot. Mohács mezőváros a pécsi püspökségé volt. Csánki II. k. 463.

Nagyvölgyi László budai polgár 1456-ban, Ol. Ft. Bártfa v. lt. 861. sz. Valószínűleg a hasonlónevű nemes családból. Csánki II. k. 555. Lehet, hogy a későbbi királyi lovászmester. (Fügedi Erik, A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása, Bp. 1970. 54.)

Patacsi György 1458-ban Budán lakó közjegyző. Esztergomi kpt. mag. lt. Ld. 45. fasc. 6. nr. i. - Lehet, hogy Budai György deákkal, a főváros egyik leghíresebb ügyvédjével és várospoltikusával azonos. Ld. rá Kubinyi András, Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten a Hunyadi- és a Jagelló-korban. Levéltári Közlemények 39 (1969) 221. — Patacs a pécsi püspöké volt. Csánki II. k. 515.

Pécsi Benedek valóban Pécs városából származott, ahol neki, és feleségének Katalinnak 1485-ben még ingatlana volt. (Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis, III. k. 298-99.) Legalább kétszer, 1482-ben és 1502-ben említik budai tanácstagként. Fővárosi Lt. Mohács e. gy. 4., Dl. 93 580, Ol. Ft. Bártfa v. lt. 3686. sz. — Kereskedő volt. 1494- 1495: 7. Chr. v. Engel, Geschichte des ungarischen Reiches und seiner Nebenländer,

I. k. 82, 155. - 1505-ben Szentpéter külvárosi házában lakott Kapás Tamás, a Vereskő szőlőhegyen pedig szőlője volt. (Ld. tizedlajstrom.) - Egyéb adatok: Dl. 32167.

Pécsi Benedek az előbbivel nem azonos, feleségével és négy gyermekével 1526-1541 közt jön elő. Esztergomi főszékesegyh. kvt. Kézirattár. Formulae styli. Bónis György barátom szíves közlése.

Pécsi István 1489-ben háztulajdonos Buda Szentpéter külvárosában. Dl. 19 567.

Pécsi János 1498-ban és az 1500/1501-es bírói évben budai tanácstag. Ol. Ft. Román Nemzeti Múzeum kolozsvári fiókja, Macskássy cs. lt. 894, Esztergomi kpt. magán lt. Lad. 64. fasc. I. nr. 24.

Pécsi Miklós, másként Zsemlyesütő, Buda külvárosi zsemlyesütő mester és malombérlő. 1497-1503: Dl. 20 563, 22 46.

Pécsi Tamás. 1512-ben felesége Zsófia, 1515-ben szőlője van az (Óbuda melletti) Tompsa szőlőhegyen. (Dl. 106 038. 135-36 és 321-22. o.) 1520/21-ben budai bíró. Ol. Ft. Tiszántúli ref. egyh. kér. lt. 133.

Szilsz^gi Gömböc (Gembeczt) Istvánnak 1510-ben a Demjénmál nevű budai szőlőhegyen 90 köböl bora. termett. Ld. a tizedlajstromot. Csánki II. k. 528.

2. Somogy megyeiek.

Atádi János budai bíró volt 1525-ben, 1529-ben és 1536-ban. Esztergomi kpt. mag, lt. Lad. 53. fasc. 3. nr. 39.; Ol. Nemzeti Múzeum Törzsanyag 1529. 101. sz.; Nürnberg v. lt. Urkunden 3944. Mályusz regesztái a Budapesti Tört. Múzeumban, Nagyalakú 436. sz.) - Atád Csánki II. k. 576. szerint mezőváros, mert évi vására volt. Különben Batthyány birtok. Fügedi kétségbe vonja mezőváros jellegét, mert annak soha nem nevezik és nincs koldulórendi kolostora. Szerinte az évi vásár önmagában nem tesz mezővárossá egy helységet. (La formation des villes et les ordres mendiants en Hongrie. Annales (1970) 987.) Épp Atád esetében azonban nem merném mégsem kétségbe vonni a település mezővárosi szintjét, ugyanis nagyszámú innen származott papra maradt adat, főleg mezővárosi polgárfiak mentek papnak.

Babocsai János 1510-ben Buda Szentpéter külvárosában lakott, és a Formánkúton 13 köböl bora termett. (Ld. a bortizcdlajstromot.) Nem biztos, hogy azonos az 1516-ban és 1518-ban említet gazdag Buda-külvárosi zsemlyesütő-mesterrel és malombérlővel. Knauz Nándor, a budai káptalan regestái, Magyar Történelmi Tár 12 (1863) 107, 114. sz.

Babocsai Máté 1510-ben Buda Szentpéter külvárosában Tóth Mártonnál lakott, a Rósás szőlőhegyen 45 köböl bora termett. Ld. a tizedlajstromot. Babocsa mezőváros a Marcaliaké és a Bátoriaké volt. Csánki II. k. 576.

Bárdi Péter 1510-ben a budai Molnár utcában lakott, az ő lakója lehetett Kun Gergely. Ld. a tizedlajstromot. Csánki II. k. 590.

Bárki Ambrus eredetileg Logodról költözött fel egy budai Olasz utcai bérházba. 1510-ben a Kégler szőlőhegyen 70 köböl bora termett. Ld. a tizedlajstromot. Csánki II. k. 590.

34