Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Kanyar József: Az újgazdák helye Somogy megye mezőgazdaságában a földosztás után és az új agrárstruktúra (1945-1949)

Böhönye és Gölle), négy további pedig, Lengyeltóti, Nagyatád, Somogyszob és Csurgó - felszerelésbeli hiányosságok, épületakadályok miatt nem tudta még 1946. ápr. 14-én sem megnyitani kapuit), valamint két mezőgazdasági középiskola (Csurgó, Kaposvár) működött mindössze a megyében. Rajtuk kívül igen jelentős tevékenységet fejtettek ki - az évente 19-20 községben rendezett 3 hónapos téli gazdasági tanfolyamok, amelyeken nagy gondot fordítottak az újgazdák mező- gazdasági ismereteinek a gyarapítására is.

A 24070/1946. M. E. sz. rendelet értelmében a földművelésügyi tanácsok megbízatása 1947. dec. 31-én lejárt. A 15 380/1947. Korm. sz. rendelet 1. §-a azonban mindaddig meghosszabbította működésük idejét, ameddig az új mező- gazdasági érdekképviseleti törvény életbe nem lépett. így végülis, a földművelésügyi tanácsokat az 1820/1949. Korm. sz. rendelet csak 1949. február 25-én szüntette meg. Közismert volt ugyanis, hogy a földművelésügyi tanácsok nemcsak érdekképviseleti szervek voltak, hanem olyan testületek is, amelyek jelentős igazgatási feladatokat is elláttak. Megszűnésük után az érdekképviseleti teendőket a DÉFOSZ, az igazgatási teendőket pedig a megyei mezőgazdasági igazgatóságok vették át.

Igen jelentős operatív tevékenységet fejtett ki a megye mezőgazdaságának újjáépítésében a főispán elnökletével működő megyei tisztiértekezlet is, amelyen a megye és a járások mezőgazdasági szakemberei és közigazgatási vezetői együtt határozták meg a mezőgazdaság újjáépítésére vonatkozó teendőket. E tisztiértekezletek közül az elsőt 1947. jan. 16-án tartották a községi jegyzők részére, megjelölvén a mezőgazdaság legsürgősebb újjáépítési feladatait a falvakban. E tisztiértekezletek, valamint a megyei földművelésügyi szakhivatalok és az Alsó-dunántúli Földművelésügyi Tanács által közösen tartott tervgazdasági értekezletek mindannyiszor koordinálni kívánták a megye területén folyó mezőgazdasági munkálatokat s a járási földművelési napok rendezésével és más propagatív eszközökkel akartak a korszerű mezőgazdasági növénytermesztéshez hathatós segítséget nyújtani a földosztás utáni kisbirtokos parasztságnak.

A legdinamikusabb középszintű szakszerv a megye gazdasági felügyelője és a járási gazdasági felügyelők voltak. A földosztás során - már jó korán - javaslatot tett a megyei felügyelő arra, hogy az újonnan földhözjuttatottak gazdálkodásbéli irányításának, vezetésének és szaktanácsokkal való ellátásának az érdekében, minden nagybirtokból, egy-egy százholdas mintagazdaságot létesítsenek a megyében - egy kiváló okleveles gazdatiszt kezelésében - azzal a kötelezettséggel, hogy e mintagazdaságok az újgazdák mezőgazdasági szakismereteinek a bővítését szolgálják elsőrenden. Ugyancsak a megyei gazdasági felügyelő tett - ápr. 9-én - javaslatot arra is, hogy a Megyei Földbirtokrendező Tanács az ötévenként végrehajtandó vetőmagcserékhez biztosítson a megyében 8500 kh-at minta- és kísérleti gazdaság - járásonként kettőt-hármat - céljaira. A javaslattal egyetértve, a Tanács azt a községi földigénylő bizottságok részére követendő direktívának és megvalósítandó programnak tartotta.20 Mindössze azonban csak 4968 kh kiosztására került sor a megyében a minta-, a tan- és a kísérleti gazdaságok céljaira.

Az átmeneti korszakban, a fordulat éve után, de még a tanácsok megalakulása előtt: a legjelentősebb megyei gazdasági szervként életrehívták Somogy megye Gazdasági Albizottságát, a megye tervgazdálkodásának legfőbb szervét, a szakigazgatási ágazatok ügyvitelének az egybehangolására és a kormány gazdasági természetű rendelkezéseinek a végrehajtására.

282