Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között
folyást gyakorolt a hazai S2appanárakra.liö A Kálmán és Rechnitzer Vegyiipari Rt Kaposvár című cég vegyészeti iparcikkek előállításával, vételével és eladásával is foglalkozott, de megalakulása után két évvel, 1925-ben felszámolt.179 Ebben az iparágban a legjelentősebb vállalkozások egyike a megye területén a Gyógynövény és Vegyiipari Rt kaposvári cég volt. Elődje 1920-ban alakult, s e nevét 1922-ben vette fel. A Dunántúli Bank és Takarékpénztár alapítása volt. 1921-ben állami ezüst érmet kapott. Ez a gyár nemcsak a drogok feldolgozásával, hanem a gyógy- és iparnövények exportra való kikészítésével és exportálásával is foglalkozott. Vegyi-, mag- és talajvizsgáló laboratóriuma volt és illógyára korán világhírnévre tett szert. Kirendeltségei voltak Pápán, Pécsett, Szombathelyen, Zalaegerszegen és Zircen, beváltóhelye pedig az ország minden részében. A Hortobágyon és Alsó-Kaposfő pusztán modern gyógynövény telepe volt. 2000 holdon termelt gyógynövényeket és a világ minden tájára, főképp Németországba, Belgiumba, Franciaországba és Angliába szállította termékeit, melyek közül legnevesebb a Tanaectum olaj volt, melyet eddig még nem dolgoztak fel az országban.180 Megalakulóban volt 1923-ban egy szappangyár Barcson is, amely a sertéshizlaldában elhullott állatok és a bőrgyár melléktermékeit volt hivatva feldolgozni. A kaposvári sajtó híradása szerint a szappangyártáshoz szükséges gépeket már 1923 elején beszerezték. A KT-lapon nem szerepel ilyen jellegű vállalat Barcson.181 A nyomdavállalatoknak is volt már hagyománya a megyében. 1873-ban Kaposváron, 1892-ben Tabon jegyeztek be egy könyvnyomdát a céglajstrom könyvbe és 1913-ban alapították a Szigetvári Könyvnyomda és Lapkiadó Rt-ot. Mind a hármat az 1920-as évek második felében törölték a cégjegyzékből.182 Időszakunkban a legjelentősebb nyomdavállalat a Somogy megyei Keresztény Irodalmi és Nyomda Rt és az Üj Somogy Nyomda és Lapkiadó Rt. volt. Az előbbi 1912-ben, az utóbbi 1905-ben alakult. 1924-ben az előbbiben 11 férfi és 5 nő dolgozott, akiknek száma 1928-ra már 15, illetve 8-ra gyarapodott. A második vállalatnál 1924-ben 42 férfi és 14 nő dolgozott, s számuk négy év múlva 18, illetve 9-re csökkent. Nyereséggel dolgozó üzemek voltak, s az utóbbinál lévő létszámcsökkenést a munkaalkalom csökkenése okozta.183 A nyomdaiparon belül egyébként 1910 és 1920 között Somogybán 11,7%-os létszámnövekedést mutatott ki a statisztika, ami annál figyelemreméltóbb, mert Dunántúlon csak 5,8%-os a növekedés, míg az országban 10%-os csökkenés volt megállapítható. A papíriparnak nem volt üzeme Somogybán. 1929-ben felmerült egy papírgyár létesítésének terve. Schiffert Miksa mérnök és építési vállalkozó egy vidéki várost keresett ,amelyben amerikai tőkével új világszabadalom alapján kukoricaszárból előállítható papírt gyártanának. A várostól telket ingyen, vagy kedvezményes villanyt és 10 000 hold kukoricaföld szártermésének a biztosítását kérte. A polgármester tárgyalt ez ügyben, de a város naponta 20 000 m3 víz biztosítását nem tudta vállalni, mert ehhez 18 artézi kutat kellett volna furatnia.184 A kormányzat több ízben sürgette a mezőgazdasági ipar kialakítását a megyében. 1923-ban Mezőgazdasági Hitelintézet és Iparfejlesztési Rt néven részvénytársaság alakult, melynek ez volt az elsődleges célja. Ugyanebben az esztendőben az Angol-Magyar Bank égisze alatt Mezőgazdasági Nagyüzem Rt néven is létrejött egy vállalkozás, melynek igazgatóságában több somogyi földbirtokost is találunk.185 240
