Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között
az 1925. évi állapotokat ábrázoló térképpel egybevetjük azt, feltűnik, hogy a megye területén az ipari üzemek száma jelentősen megnőtt.14 Ha azonban megvizsgáljuk, milyen üzemek tűnnek fel a későbbi térképen, akkor meg kell állapítanunk, hogy ezek nagy része az élelmiszeriparhoz tartozó malom. Figyelembe kell vennünk azt is az összehasonlításnál, hogy az 1925. évi térkép a települések jegyzőinek adatszolgáltatásain alapszik és így feltételezhető, hogy több helyen is gyári üzemnek tüntettek fel olyan ipartelepeket is, amelyek nem bizonyos, hogy elérték az illető iparágban a gyártelep munkagép, vagy munkás létszám feltételeit.15 Az adatokat nem állott módunkban egyenként mérlegelni és e forrás alapján a térképen feltüntetett kép rajzolódik ki a megye gyáriparának 1925. évi állapotáról. Egyenként és üzemáganként vizsgálva a terület gyáriparának az 1920-as években kialakult helyzetét, a kép már korántsem olyan rózsás, mint ahogyan azt .1 térkép alapján elképzelhetnénk. Elsőként vizsgáljuk meg a vas- és fémipar helyzetét. Az 1920. évi statisztikai adatok kiértékelése során kiderült, hogy ebben az ipari főcsoportban dolgozók száma 1910 és 1920 között 38,1%-kal szaporodott megyénk területén.16 Ezt az iparágat Somogybán a Kaposvári Vasöntöde és Gépgyár Rt képviselte elsősorban, mint gyárüzem, amely gazdasági gépeket, öntvényeket, kazánokat készítetett. 1918-19-ben 97 munkást alkalmazott, 60 lóerős gőzgéppel dolgozott és energiaszükségletét évi 25 vagon kőszénnel fedezte. Alaptőkéje 200000 korona volt. 1906-ban alakult és a Dunántúli Agrárbank és Tárházai Rt kaposvári pénzintézet finanszírozta.17 Ez a gyár hamarosan élt azzal a lehetőséggel, amelyet a nagy tőzsdei konjunktúra biztosított, felemelte részvénytőkéjét és az így nyert összeg nagy részét építkezésekre fordította.18 — 1922. márciusában tartott 15. évi közgyűlésén 15%-os osztalékot fizetett részvényenként, tehát igen komoly üzleti nyereséggel dolgozott. A cukorgyár után ez volt Kaposvár legnagyobb gyáripari üzeme. 1922-ben a gazdasági gépek és eszközök gyártásán kívül kútfúrógépeket, tűz- és betörésmentes pénzszekrényeket is előállított.111 A gép- és hajógyártásban alkalmazottak száma 44,4%-os emelkedést mutatott 1910 és 1920 között Somogybán. Figyelemreméltó vállalkozás volt a megyében a Balaton partján létesült hajógyár. Egy 1942-ben kelt statisztikai összefoglalás szerint 1888-ban alakult a hajógyári részvénytársaság őse (1926-ban Ba- latonbogláron, utóbb 1941-ben Balatonújhelyen tüntetik fel), - de ennek cégbírósági bejegyzését ebben az esztendőben a Somogy megyei céglajstrom-könyvekben nem találjuk.211 - Ehhez az ipari főcsoporthoz tartozik a mérleggyártás is, amelynek - ugyancsak e statisztika szerint - 1906 óta fennálló üzeme volt Kaposvárott. A cég tulajdonosa Scholz Gyula, akinek mérlegüzeme vasöntödével volt kapcsolatos. Az üzemet 1942-ben újonnan felvett gyárnak tüntetik fel és így elképzelhető, hogy az 1920-as években még nem gyári jelleggel működött. Itt kell megemlítenünk a Kaposváron működő vasúti javítóműhelyt. A háború előtt szó volt a kibővítéséről, de ez a munka a háború miatt félbeszakadt. 1922-ben ismét felmerült a műhely felépítésének, illetve továbbépítésének gondolata, ez azonban több mint 400 millió koronát igényelt volna.21 Erre sohasem volt megfelelő tőke, sőt 1925-ben már a „számolás áldásai megfojtással fenyegetnek egy kaposvári virágzó telepet” mondatokkal vázolta a helyi sajtó a vasúti műhely helyzetét.22 Ez a számolás hamarosan valóban meghozta a maga 220
