Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
Bakács István: A somogyvári uradalom XIX. század végi gazdálkodásáról
ban a somogyvári kastélyban levő ingóságokat 40000 forintra becsülték, Somogy- vár eladásából származó bevételt a számadások 700 000 forintban tüntették fel. Ezt a bevételt „saját erőből” származó rendkívüli bevételnek könyvelték. Ilyen bevétel a húsz esztendőben összesen 917883 forint volt: a 217883 forint kisebb tételekből tevődött össze: így irtásfa eladásból, a vasútépítés során kisajátításra kerülő földekért kapott összegből, bérleti díjból, a pesti ház eladásából, spekulációs célból vett kötvények értékesítéséből származó nyereségből, gyapjúra adott foglalóból, óvadékokból, osztályegycsségből származó részesedésből, a marosi, szemesi, kőröshegyi kocsma, a kőröshegyi malom, bolt, föld bérleteinek eladásából, a szemesi zsellérek váltságdíjából, adósság-visszafizetésből, záloglevél és régalepapírok eladásából.24 * * * Amikor az uradalmi gazdálkodást akarjuk ismertetni, először is a földesúri kezelésben volt terület nagyságát kell megállapítanunk. Ezzel kapcsolatban sem egyezőek forrásadataink, noha bizonyos területi ingadozás meg is magyarázható. A terület-nagyságról 2. sz. táblázatunk művelési ágak szerint ad felvilágosítást. E táblázatból világosan kitűnik, hogy Somogyvár és Pamuk 1884. évi adataiban Vidámháza ill. Gillapuszta adatai -bennfoglaltatnak.2o Meg kell azt is jegyeznünk, hogy a Pamukra vonatkozó adatsor tartalmazza a laskai puszta adatait is.28 Ha az egyes művelési területek egymásközti arányát vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy az nagyjából megegyezett a Somogy megyei ezer holdon felüli uradalmak művelési ágak szerinti megoszlásával. így a szántóterület az összterület 45,7, a rét 5,83, a legelő 12%-a, míg a megyében 42,79, 7, 4, ill. 10, 19% volt az átlag.2' A gazdasági életről egyébként Dénes gróf részére készült, vagy általa készített összeállítás tájékoztat,28 amely többek között 1871-től évről-évre tartalmazza a vetésterület nagyságát és a termett gabonamennyiséget. Sajnálatosan azonban az első tíz évben csupán a vetésterület globális összegét tünteti fel s csak 1881- től részletezi, hogy az egyes gabonaféleségeket mekkora területen vetették el s ennek megfelelően csak az 1881-1886. évekből tartalmaz olyan adatsorokat, amelyekből a terméshozam megállapítható. Ezek kiszámításánál azonban több nehézséggel kell megküzdeni: az egyik, hogy a vetésterületet feltüntető számsorokba tolihibák csúsztak be, egyes esetekben ugyanis a vetésterület összege nem egyezik az egyes terményekkel bevetett területek összegével,29 másrészt a feltüntetett termésmennyiség nem tartalmazza az arató- és cséplőrészt. Márpedig az arató- és cséplőrész nagyságáról nincsenek pontos adataink. A kilencvenes években ez az adott területre szerződött aratókkal kötött megállapodástól függött, vagyis az uradalom különböző részeire kötött szerződések sem biztosítanak az aratóknak egyforma hányadot. így pl. megállapíthatjuk, hogy 1890-ben a búzatermés 14,83, a rozstermés 16,27, az árpa- és zabtermés 15,2%-a volt az arató- és cséplőrész,39 1893-ban pedig 12,2, 11,96 illetőleg 13%.31 Nincs jogunk feltételezni, hogy az arató- és cséplőrész az előző évtizedben ezektől a százalékoktól lényegesen eltért. Később - 1899 utáni elszámolások szerint - az arató- és cséplőrész egységesen 10% volt.32 Minthogy tehát az adatok egymástól eltérőek, a termett gabonamennyiséget pontosan nem áll módunkban kiszámítani. Nehézséget okoz egyébként az is, hogy a termést hektoliterben tüntetik fel, ami métermázsa súlyban különböző lehet. Habár a Statisztikai Hivatal kiadványaiban az országos és 172
