Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Tóth Tibor: Az ellenőrzés és irányítás rendszere a reformkori mernyei uradalomban
AZ ELLENŐRZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS RENDSZERE A REFORMKORI MERNYEI URADALOMBAN Tóth Tibor A XIX. század első évtizedének, a nagybirtokok termelését konjunkturális cs dekonjunkturális hatásaival átalakító időszakában más hasonló uradalmakkal1 egyidőben került a hajdani kusztodiátusi birtokkomplexum is „magánkézre”, a Magyar Kegyestanítórend birtokába. A birtokbahelyező adománylevél, amely a komplexum korábbi, mozgalmas, a gondos kezelést harácsoló bérlőgazdálkodással gyakorta felcserélő nyolc évszázadát lezárta és a következő harmadfél- századra a folyamatos birtoklást és kezelést biztosította, 1807. augusztusában került az új birtokosok kezeihez." Ezt követően csakhamar - szeptember 3-án - sor került a beiktatásra is, a tényleges birtokbavételre azonban még másfél évig várni kellett. Ennek oka nemcsak az új birtokosok elméleti és gazdasági felkészületlenségében kereshető,hanem összefüggött a kamarának a Horváth Zsigmonddal korábban megkötött és életfogytig szóló bérleti szerződésével is. A Horváth-családtól még másfél évig élvezett évi 40 000 forintos bérleti dij - együttesen mintegy 65 000 forint készpénzbeli, illetőleg leltári tárgyak átvétele útján történő törlesztéséről van szó - jelentős segítséget adott a nehéz anyagi helyzetben lévő Rend viszonyainak a rendezéséhez, de az 1809-ben kezdődő házikezelés megindításához is/' A korábban folyamatosan bérleti kezelésben lévő uradalom a XVIII. század végén a majorsági gazdálkodásra fordított területek hányadát illetően nagyon hátramaradott képet mutatott. Az 1768-as kamarai felvétel szerint mindössze Göl- lén, Vadén, Ság-pusztán, Mernyén, Hetényben és Várongon folyt majorsági gazdálkodás, és ezek területe összesen sem haladta felül a 600 pm-t. Az ekkor becsült évi 17000 forintos összjövedelmek alig 10%-a származott a házi kezelésből, a többit az úrbéres szolgáltatások tették ki.5 Nem kétséges, hogy a század- fordulóra az uradalom nagyot lépett előre, miután az 1804-es - hiányosan fennmaradt - kamarai összeírás eredményeként a Horváth-család bérleti díját 30000 forintban állapították meg, és ezt az összeget sikerült a Rendnek 1807-ben 40 000 forintra emelnie.1’ 1809-től tehát - ekkor vette a Rend a birtokot saját kezelésbe - számára Is ugyanaz az út kínálkozott, amelyet a többi, közel egyidőben, újonnan birtokhoz juttatott járt.' A közismert tőkehiány - a Rend-i berendezkedés első időszakára esik egyébként a devalváció is - csak a saját erőből történő berendezkedésre adott lehetőséget. Meg kellett teremteni azokat a szervezeti feltételeket, amelyek a viszonylag kisterületű majorságok irányítását meghatározták, a belső tőkeképző-
