Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Bencze Géza: A Kapos vízrendezési munkálatai Somogyban (1820-1835)
A Zichy által bemutatott Beszédes-Hermann-Obersteiner-féle térkép Somogy megyei szakasza a felirat tanúsága szerint 1818-1820 között készült el. Török Ferenc Somogy vármegye rendes földmérője 1829-ben készült másolata megőrizte-az eredeti lap értékes adatait; az eredeti vízrajzi, helyzetbe rajzolt csatom atervekkel, mérési adatokkal, a csatornák hossz- és keresztmetszeti rajzaival.2' A terv szerint — mint láttuk - három csatornát kellett volna ásni: a berek nagyjából középvonalában a fő- vagy szárítócsatornát; annak két szélén pedig az oldalas befolyások, patakok vizének felfogására szolgáló mellékcsatornákat. Ez utóbbiak szolgáltak volna a malmok leendő elhelyezésére is. A terv nem volt újkeletű, előzmények nélküli, hiszen Beszédesék előtt nem voltak ismeretlenek a régebbi szabályozási tervek, aztán meg majdnem minden korábbi terv kapcsolatban volt a Sárvíz rendezésével. Beszédes vízrendezési munkáiban - így a Sárvíznél is - előszeretettel használta, sőt továbbfejlesztette Böhm Ferenc „vízfélreszorítási elvét”,28 amely alapján a mellékcsatornák a lecsapolandó berek szélére szorítva, a berek közepén futó főcsatornát mentesítik a fel- iszapolódástól. A berek két szélén a Taszár-Kapospula közötti szakaszon építendő övcsatornák Beszédes-féle terve igen sok hasonlóságot mutat Böhm 1778- ban készített, a Kapos és a Sárvíz völgyének eredeti felvételén szereplő csatornatervének megfelelő részleteivel."1 A közép- vagy szárító csatorna tervét pedig készen vehették át, ugyanis az megegyezik Brechter Ferenc Eszterházy uradalmi mérnök és Török Ferenc 1816-ban elkészített - az 1807-1819 között folyó Kapos- szabályozás második, akkor meg nem valósított - tervével. 1827-ben Beszédes főmérnök, Török somogyi és Podolay János tolnai földmérő költségkimutatást készített Tolna és Somogy számára," amelyben részletezték a Brechter vezetésével 1807-1819 között tett munkákat. Kiderült, hogy a Kaposvár és a Kapospula közötti szakaszon mindössze a mosdósi, a taszári, a fészerlaki és a kaposvári határ egy részében került új nyomvonalra az újonnan megásandó meder, mindössze 1460 bécsi öl hosszúságban. Brechter akkori munkája viszont Nagy József, Somogy vármegye korábbi földmérőjének tervein alapult, aki már felvetette a több csatorna készítésének terveit. Nagy terve elemzéséből viszont ismét Böhm korábbi felvételeihez, majd Krieger 1774-1776-05 mérnöki felvételéhez jutunk el. Beszédes Miklósvárott bemutatott tervei az ún. Pálfai-csatorna munkálatainak befejezését is tartalmazták. Remélték ugyanis a Kapos-menti birtokosok anyagi hozzájárulását a Sárvíz mellékcsatornájaként szereplő csatorna befejezéséhez, mivel annak elkészülte után a Kapos szabályozását akadályozó simon- tornyai és pincehelyi malom gátjai megszüntethetők lettek volna. Döntés született a Kapóson lévő malmok sorsáról is, amelynek értelmében a malmok külön malomcsatornákra lesznek helyezendők, egyedül a kaposvári malmok maradhattak volna meg eredeti helyükön, — a majdani főcsatornán. Megtörtént ugyanekkor a költségek holdszám szerinti kivetése is, - amelyet Beszédes és Obersteiner a simontornyai malomgáttól a keceli gátig, a völgy közepén húzandó egy főcsatorna kiásására számított ki - azzal a meghagyással, hogy a Kecelen felüli szakasz rendezését ugyan a Királyi Biztosság végzi, de a birtokosok saját költségén. Eszerint Tolna, Fejér és Somogy megyében 25 569 holdat szándékoztak kiszárítani, melynek költségét a Pálfai-csatorna hozzájárulási összegével együtt 196 881 frt 18 kr-ra tervezték.31 95
