Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Szakály Ferenc: A babócsai váruradalom 1561-es urbariuma és a babócsai vár 1563-as leltára
Nádasdy Tamásnak, hogy . . Babócsára jött volt Dervis [pécsi] bég és az atyafiát Ámhát békét kivite és a várat megchywtotta (= meggyújtotta) és pusztán háttá.”21 Az, eszerint 1556 szeptemberétől kezdve felégetve, pusztán álló vár további sorsa már szorosabb összefüggésben van a közlésre kerülő 1561-es urbáriummal: Babócsa eleste után Perneszy prefektus Segesdre húzódott vissza,, amely 1555-ben elkerülte a török ostromot. A következő másfél esztendőben innen intézte a birtokigazgatási ügyeket, majd amikor megindult, feltehetően a vár újjáépítési munkálatait is.22 Babócsa sem állt sokáig üresen. Alig hogy a törökök elhagyták, máris feltűntek ott Báthori emberei, nyilván azért, hogy az újabb török foglalásoknak elejét vegyék. De védekezniük kellett a szomszédos magyar birtokosok terjeszkedési törekvései ellen is, hiszen Zrínyi Miklós már 1555-ben rátette a kezét a vár egyes tartozékaira.23 1556 októberében már innen továbbít bizonyos híreket a törökök hadmozdulatairól az a Budasics János hadnagy, aki 15 5 5-ben mint Báthori hadnagya feladta a törököknek Babócsát, s akit ura emiatt elfogatott és börtönbe vettetett.21 A vár újjáépítési munkálatai azonban nyilván csak később, valamikor 15 57-ben indulhattak meg nagyobb ütemben. A király Zala és Somogy megye jobbágynépének ingyenmunkáját rendelte elvégzésükre. A jobbágyok robotmunkáját a megengedettnél jóval nagyobb mértékben igénybe vehették erre a célra. Az 1559-es országgyűlésen összegyűlt rendek feliratban panaszolták az uralkodónak az ingyenmunka felhasználása körüli visszaéléseket. A panasz általánosságban hangzott el. Jellemző, hogy Miksa főherceg válaszleiratában úgy véli, hogy a rendek nyilván azokra a visszaélésekre gondoltak panaszuk megfogalmazásánál, amelyek Sziget, Győr és Babócsa várának megerősítése körül történtek. A főherceg egyébként nem tagadja a panaszok jogosultságát, de azzal mentegeti a túlzott követeléseket, hogy a rendeknek is tisztában kell lenniük az említett várak stratégiai fontosságával, és, hogy a munkálatok elvégzését a megyék maguk is szükségesnek tartották.20 Az újjáépítés 1558 első negyedére már jelentős mértékben előrehaladt. Takaró Mihály tihanyi kapitány 1558 márciusában arról tesz jelentést Nádasdy Tamásnak, hogy a törökök Babócsára készülnek ütni. Hozzáteszi azt is: „...nem tudom immár, hogy ha meg akarják csináltatni avagy le akarják rontani. . ,”26 Eszerint a várépítési munkálatok már odáig jutottak, hogy a törököknek támadás esetén volt mit lerombolniuk, de ha bele akartak „költözni”, még tovább kellett építeniük. Néhány nappal később viszont Zrínyi Miklós már úgy tudja, hogy ,,. . . Báthory uram népe erísítik Babochát, immár is annyira erésítették, hogy benne laknak . . ,”2' Az újjáépítési munkálatok előrehaladottságát tanúsítja Miksa főhercegnek a magyar kamarához intézett parancsa is: elrendeli, hogy Babócsa vár tartozékainak kitudakolására és felmérésére egy alkalmas embert küldjenek k * °8 I. Ez az utóbbi adat már átvezet bennünket egy másik kérdéscsoporthoz, amely a legszorosabb összefüggésben van az 1561-es urbárium létrejöttével: a vár birtokosának megváltozásához. Ugyancsak errefelé mutatnak Ferdinánd király és magyar tanácsosainak 1558 tavaszi-nyári tanácskozásai is. Az uralkodó ezek során, többek között, afelől puhatolódzott, miként lehetne az országgyűlés összehívása nélkül fedezetet előteremteni annak az 1800 katonának eltartására, akiket
