Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Szakály Ferenc: A babócsai váruradalom 1561-es urbariuma és a babócsai vár 1563-as leltára
Szigeten és Babócsán akar elhelyezni.29 Mindezek az adatok azt mutatják, hogy, miután a várat Báthori újjáépitette, tárgyalások kezdődtek arról, hogy azt átadja a királynak. A babócsai vár valamint a segesdi és marcali kastélyok s azok tartozékainak átadásáról Ferdinánd király és Báthori András között létrejött megegyezés 1558. július 10-én kelt.30 A megegyezéssel azonban nem a várak és tartományuk tulajdonosa, hanem csak birtokosa változott meg, ez utóbbi is csak bizonyos korlátozásokkal. A tulajdonjog továbbra is a Báthori-családot illeti meg: A kapitány, a várnagyok és azok helyettesei Báthori András örökösei számára kötelesek azokat megtartani („. . . pro prefato Andrea de Bathor et heredibus ex eo descendentibus conservent...”). A család tulajdonjoga Báthori András halálával sem enyészik el, hanem átszállhat testvéreire, Györgyre és Miklósra, amennyiben azok a halál napjától számított hat hónapon belül visszatérnek a király hűségére. (Eszerint tehát a Habsburgokkal immár ismét ellenséges Erdélyben éltek.) Ugyanakkor azonban sem neki, sem utódainak nincs beleszólása a kapitányok, várnagyok és helyetteseik kinevezésébe, és azokat nem is cserélhetik le („Item Andreas de Bathor vita sua durante ac post ipsum heredes ex ipso descendentes dictos capitaneum et castellanos, eorumque vicegerqntes in eadem arce Babolcha constituere vel iam constitutos mutare non debeant, nec possint...”). Továbbá átadja Báthori a vár illetve a két kastély tartományainak jövedelmét is, amelyet az erősségek szükségleteinek fedezésére és a bennük levő katonaság tartására fordítanak (,,. . . pre- terea proventus quoque omnes eiusdem arcis Babolcha ac castellorum illi proximorum Segesd et Marczally militumque in illis intertentionem idem Andreas" Báthori concedat..., dicti proventus ad dicte arcis Babocha, castellorumque Segesd et Marczally necessitates a cintertentionem erogentur . . .”). Ha a tartomány jövedelmei minderre nem lennének elégségesek, a király máshonnan fogja pótolni a hiányokat (,,. . . qui quidem si non sufficerent, reliquum nos aliunde supplere debebimus . . .”). Jövedelem kezelésébe azonban mindezek ellenére Bá- thorinak is van beleszólási joga. A várban provizort tart (igaz, személyének kiválasztásához királyi hozzájárulás szükséges), aki a kamara által kiküldött ellenőrrel együtt gondoskodik arról, hogy a jövedelmeket a fentemlített célokra használják fel (,,. . . penes provisorem suum, quem similiter cum scitu semper nostro eligere debet, nostrum habeamus contrascribam, cum cuius scitu et consilio dicti proventus... erogentur...”). A megegyezés az uralkodó azon ígéretével zárul, hogy békésebb időszak eljövetelével az ellenőrt kivonja onnan és a tartományt összes jövedelmeivel együtt visszaadja Báthori Andrásnak vagy utódainak. Az immár királyi várrá lett Babócsa kapitánya az a Perneszy Farkas volt, akit a korábbi években a somogyi Báthori-birtokok „főgondviselőjeként”, főprefektusaként ismerhettünk meg.31 1559 és 1562 között írt leveleiben magát „Wolff- gangus Perneszy capitaneus in arcé Babolchia”-nak írja.32 Egy hozzá írt, 1560-ban kelt levél ennél is pontosabban körülírja Perneszy állását: „az wytezlo Perneszy Farkasnak, masthan vy felsége capithanyanak Babolchyan”.33 A levélíró, aki ismerhette Perneszy korábbi tisztségét is, külön is kiemeli az állásában bekövetkezett változást a „masthan” szócska kitételével. A vár tehát újból áll, és ismét ellátja korábbi végvár-feladatait, sőt katonáit 1559-ben Horváth Márk szigeti kapitány már a környező községek kárára elkövetett hatalmaskodásokkal vádolja.3' 57
