Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Kanyar József: A földreform gazdasági és társadalmi következményei Somogy megyében az 1935. évi mezőgazdasági statisztikai felvételek tükrében
gosan a csúcspontját - a szőlők területe az első világháborúig fokozatosan kezdett ugyan emelkedni, a két háború között azonban a rendkívül rossz értékesítési viszonyok hatására ismét csökkent a szőlőterület a megyében. A természetes takarmánybázis - azonban - igen alacsony volt (16,3%). Különösképp alacsonynak tűnik mindez abban az esetben, ha az állatállomány adottságait is szemügyre vesszük. A legelőterületek feltörésében különösen érdekelt kisüzemek így - a juh kivételével - az állatállomány túlnyomó hányadát tartották. Ez a tény már önmagában is igen nagy jelentőségű volt, hiszen az üzemi struktúra átalakításának vált - az alábbi táblázat szerint is - legfőbb sürgetőjévé. Index: 1895. Művelési ágazat 1895 kh Részarány % 1935 kh Részarány % Változás % Szántó 571 695 54,9 624 561 53,9 109,2 Kert 10 910 1,0 13 784 1,2 126,3 Szőlő 22 500 2,2 19 604 1,7 87,1 Rét 95 223 9,1 94 117 8,1 98,8 Legelő 74 843 7,2 107 980 9,3 144,3 Erdő 193 617 18,6 201 841 17,4 104,2 Nádas Földadó alá nem 5 164 0,5 2 161 0,2 41,8 eső terület 68 095 6,5 95 264 8,2 139,9 Összesen: 1 042 047 100,0 1 159 312 100,0 111,3 40 év változásai igen érdekes és jelentős eredményeket produkáltak a megyében. Az első jelentős változásként arra figyelhetünk, hogy míg a szántóföldi részesedés - abszolút értelemben - majdnem 10%-kal megnövekedett, addig a részaránya egy százalékkal csökkent (54,9%-ról 53,9%-ra). Hasonló módon szembetűnő a természetes takarmánybázis növekedése az 1895-ös adatokhoz viszonyítottan is, de az éven belüli hányadát tekintve is. Az első világháborút követő területrendezések piacformáló hatására — a gabonakereslet csökkent hazánkban. Ennek arányában csökkent az egyéb intenzív üzemágak súlya is, érthetően került más megítélés alá maga a szántóföldi kultúra is. Megyénket is súlyosan érintette a Dráván túli területek elvesztése, illetve vámkülföldre szakadása. A világpiaci. értékesítést amúgyis nehezítették a magas termelési költségek. De a gazdasági válság hatásával is számolni kellett, hiszen az említett problémákat e körülmény még csak tovább élezte, másrészről pedig a termelők figyelmét a másik szektor: a tőketezauráló állattenyésztés felé fordították. Bár e folyamat eredményeként az 1938/39-re tetőződött állatlétszám még nem érte el az 1911-es szintet, mégis megállapíthatóan növekedett a megye takarmánybázisa, változott a szántóföldek művelési szerkezete és tolódott el az állattenyésztés — a juhállomány szinte fokozatos felszámolásával - az új arányok kialakításával a belterjesedés irányában. 252
