Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Kanyar József: A földreform gazdasági és társadalmi következményei Somogy megyében az 1935. évi mezőgazdasági statisztikai felvételek tükrében
A FÖLDREFORM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEI SOMOGY MEGYÉBEN AZ 1935- ÉVI MEZŐGAZDASÁGI STATISZTIKAI FELVÉTELEK TÜKRÉBEN Kanyar József Polgári-kori mezőgazdaságunk tanulmányozásának az 1895-ös és az 1935-ös mezőgazdasági üzemi statisztikai összeírások: alapvető forrásai. A Hor- thy-kori ellenforradalom elsikkasztott földreformja - lényegében az 1895-ös állapotokra épült rá, és az 1935-ös források adataiban csapódott le. Ezért kell a 45-ös agrárforradalom végrehajtása előtt is - az 1935-ös forrásokat vallatóra fognunk. Ettől az időszaktól kezdve, ha történtek is kisebb-nagyobb változások a felszabadulás esztendejéig, alapvetőek azonban semmiképpen sem, s így ezekből a forrásokból tisztázhatók csak elsősorban azok a földtulajdon viszonyok, amelyeknek közepette a második világháború utáni földosztás találta a megyét. 1. A földreform utáni birtokviszonyok és a művelési ágazatok, területi megoszlása (1935-) A megye földbirtokainak a művelési ágak szerinti területi megoszlása a századfordulón - lényegében - az 1848-at közvetlenül követő gabonakonjunktúra hatásaként kialakult helyzetet tükrözte. Míg tehát a megye gazdasági arculatán az óriási kiterjedésű és súlyú nagybirtokok képezték az alapszíneket, addig a megye politikai arculatán e nagybirtokokra támaszkodó regresszív arisztokrácia és a vele szorosan kezetfogó és a társadalmi fejlődést makacsul gátló és reakcionárius agrár-dzsentri képezte a legfőbb jegyeket. Társadalmi arculatának pedig a legfőbb ismérveit a dualizmust igénylő, majd a két forradalmat elutasító OMGE és a Vármegyei Gazdasági Egyesület, valamint az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara által képviselt, az ellenforradalomra hathatósan támaszkodó feudális maradványokkal terhelt kapitalista társadalmi és érdekképviseleti szervek jelentették. aj A megye földbirtokainak területi megoszlása a művelési ágak szerint (1895, 1935.) Az intenzív művelés alatt álló területek nagysága a megyében csaknem elérte a 60%-ot (58,1%), miközben - ezen ágazatokban - még a filoxera pusztításait is kiheverte a megye. Bár e pusztítás után, amely 1895-ben érte el orszá251
