Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
A háborús években a kalászosok és kapásnövények hozama is alulmaradt a várakozásnak, amint az a termésátlagok összehasonlításából kitűnik. A bérgazdaság 1939-1943. terjedő években a következő átlagos hozamokat érte el: Terményfajta 1939 1940 1941 1942 1943 búza 12,53 q 11,36 q 11,78 q 9,34 q 14,46 q rozs 11,36 q 9,56 q 9,56 q 6.95 q 11,92 q árpa 11,12 q 12,93 q 12,83 q 10,20 q 14,07 q zab 10,85 q 7,93 q 10,74 q 8,70 q 13,48 q cukorrépa 150,00 q 145,00 q 138,61 q 141,00 q 139,85 q tengeri 23,00 q 30,19 q 18,47 q 22,50 q 21,94 q burgonya 94,00 q 62,00 q 57,94 q 80,00 q 75,43 q paradicsom 174,00 q 100,00 q :— — 174,29 q A gyenge terméseredményben a kedvezőtlen időj árás mellett nagy szerepet játszott a munKaeromany, mely egyre több gondot okozott a bérgazctaság vezetőinek. Súlyosbította a helyzetet, hogy mezőgazdasági munkások és gazdasági cselédek ruhával és cipővel nem voltak megfelelően ellátva, ami az őszi és tavaszi munkákban sok zavart okozott. A kaposvári cukorgyár működését a háborús években főként a nyersanyaghiány szorította korlátok közé. A cukorkészletek az egész országban már a háború kitörése előtti hónapokban kimerülőben voltak, mert a háborús pszihózis hatására a cukor felvásárlása egyre nagyobb méreteket öltött. Ezért a Pénzügyminisztérium határozott kívánságára a cukorgyárak már szeptember végén megkezdték a cukorrépa feldolgozását. A kaposvári gyárban szeptember 22-én indult meg a kampány és október 31-én fejeződött be. A beszállított 7296 vagon répát napi 185 vagon átlagos teljesítménnyel dolgozták fel. A szokottnál alacsonyabb feldolgozási átlagot a répaszedés elhúzódása és késedelmes szállítása okozta. A fehérhozam 13,23%-os lett.136 A gyár az alacsony répaárak miatt feltűnően nagy, 1 154000 pengő nyereséget ért el.13' A cukorgyárak jól látták, hogy a mezőgazdasági munkabérek emelkedése miatt a cukorrepatermeiést csak a repaárak emelésével lehet fokozni. A magasabb répaár ügyében azonban a kormány döntését várták. A gyárosok főként arra hivatkoztak, hogy anyagi erejüket a cukorárak leszállítása és a kormány által elrendelt nagyobb cukorkészletek tartalékolása meggyöngítette.130 A cukorárak leszállításával azonban a tőkéseket nem érte károsodás, mert a belföldi fogyasztás 1939-ben 9500 vagonról 13 500 vagonra emelkedett. így a vállalatok exportcélra tartalékolt készleteiket is belföldi áron értékesíthették, mely a cukor fogyasztási árának leszállítása ellenére az exportnál kedvezőbb volt.136 A Pénzügyminisztérium az 1940-es termésű cukorrépa beváltási árának emelését a termelés fokozása érdekében sürgősnek tartotta. Ugyanakkor azonban a gyárosok kívánságainak is eleget tett, az ártöbblet egy részének a visszatérítését kilátásba helyezte. Az ígéret birtokában a cukorgyárak 1940. elején a termelőkkel 40u/o-kal nagyobb területre szerződtek. Az ország cukorkészlete hónapokkal az új kampány előtt kimerülőben volt, ezért 1940 áprilisában bevezették a cukor jegyet, mellyel a fogyasztást jelentősen korlátozták. A cukor fejadagot Budapesten személyenkint és havonkint 1 kg-ban, nagyobb vidéki városokban 1/2 kg-ban, a kisebb városokban és községekben pedig 0,30 kg-ban állapították 237
