Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)

A kaposvári cukorgyár 1940-ben 9460 vagon répát kapott, melyből napi 205 vagonos teljesítménnyel 15,92° o-os fehérhozammal 1316 vagon cukrot, 349 vagon répaszeletet és 300 vagon szörpöt állított elő.141 A gyár a kampány lezajlása után a Pénzügyminisztériumtól árkiegészítés címén 432 000 pengőt kapott.142

A cukorgyárak és a répatermelők érdekképviselete az 1941. évi termésű cukorrépa beváltási árát újból szabályozta. Az átvételi árat 3,80 pengőben határozta meg. Aki azonban 1940-ben is termelt répát, prémium címén mázsánkint külön 45 fillért kapott. A répaárból 2,20 pengőt a gyár, 0,60 pengőt a kincstár viselt. A 2,80, 3,80 és 4,25 pengő különbözetét az édesipari cukorszükséglet árfelemelése útján fedezték.14'1

A cukorrépa termelését azonban a répaár felemelésével sem tudták tartósan növelni. Sőt, 1941-ben a termelésben visszaesés következett be. A kaposvári cukorgyár pl. a korábbi évi 7500 kát. hold helyett csak 6900 kát. holdra szerződött. A várakozás ellenére a répatermés is mennyiségileg igen gyengének bizonyult. A gyár 6698 vagon répát tudott csak feldolgozni. A kisebb mennyiség azonban kitűnő minőséggel párosult. A 18,87%-os digestio és a 15,76%-os fehérhozam a gyár ötvenéves fennállása során még egy ízben sem fordult elő. A kampány 10; 592 q cukrot eredményezett.14'1

1942-ben a szerződtetett terület 6200 kát. holdra, a termés pedig a várt 700 000 q helyett 5 8 5 000 q-ra csökkent. A répaszedést a munkáshiány egészen megbénította. A feldolgozási üzem október 15-től november 15-ig tartott. A 15,24%-os cukorhozam 80,497 q cukrot adott. A késői és tervszerűtlen szállítások miatt 70 vagon répát a bérgazdaság szeszfeldolgozás céljára vett át, 510 vagon répát pedig a mezőhegyesi, ercsi és baranyavári gyárakkal bérben dolgoztatott fel.145

Az 1942. évi termésű répáért a termelők q-kint már 5 pengőt, akik azonban répa vetésterületüket 5%-nál nagyobb mértékben csökkentették, csak 4,70 pengőt kaptak. A répaár jelentős emelése nem bírt vonzóerővel. A répaszerződtetéseket a katonai bevonulásoktól való félelem, az olajosmagvak rendeletileg előírt kötelező termelése és a rostnövények termelésének hasonló megkötöttsége kedvezőtlenül befolyásolták.14(i A kaposvári gyárat különösen érzékenyen érintette, hogy a bérgazdaság a cukorrépa vetésterületét 1930. óta 1926 kát. holdról 1046 kát. holdra szűkítette le.147

A cukorrépa-termést a katasztrofális méretű takarmányhiány is veszélyeztette. Emiatt a termelők egyre nagyobb mértékben takarmányozásra használták fel cukorrépájukat. Az állami szeszegyedáruság szintén a cukoripar rovására növelte répaterületét. A válságos helyzetben a pénzügyminiszter elrendelte, hogy az

1943. évi cukorrépa vetésterület az 1940-1942-es évek valamelyikében bevetett legnagyobb területnél kisebb nem lehet.148

Az említett rendelkezés átmenetileg megállította a cukorrépa termelésének további visszaesését. A kaposvári gyár 1943-ban nag>robb területre, 6750 kát. holdra tudott termelési szerződést kötni. Tavasszal azonban a nagy rovarkárok miatt 2500 kát. holdat kiszántás után újra kellett vetni. A gyár szerződtetési területe különben 1942-ben kisebb lett. Körzetéből rí00 kát. hold értékes területet a pénzügyminiszter rendeletére a baranyavári cukorgyárnak kellett átengednie. Kárpótlásként az elveszett területért 265 kát. holdat kapott a Bácskában. A kedvezőtlen körülmények miatt az 1943-as termés ismét rosszul sikerült. A kaposvári gyár a termelőktől 6457 vagon répát vett át, melyből 88000 q cukrot állított elő.