Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
tóttá. A készárut majdnem teljesen Angliában és Norvégiában értékesítették. A belföldi eladás jelentéktelen volt. A siker hatása alatt az üzembe 30 000 pengőt ruháztak be. Lényeges megtakarítást jelentett, hogy új gépek beszerzése helyett szitabetétekkel alakították át a cukorgyári paszírozó gépeket.118 A vállalat igazgatósága 1937 elején elhatározta az üzem önálló vállalattá való átalakítását. Az új MIR-vállalat „Helios” néven korlátolt felelősségű társaság formájában 1937. február 5-én alakult meg. Az 50000 pengőt képviselő törzstőkéből 48 000 pengőt a Georgia, 1000-1000 pengőt pedig jelképesen a vállalat két ügyvezető igazgatója, dr. Guttmann Jenő és dr. Halász Ferenc jegyezték. Valójában az egész törzstőkét a Georgia adta.119 A Helios konzervgyár teljesítőképességét még az alakulás évében új gömbvakuummal, légszivattyúval és egyéb átalakításokkal napi 4 1/2 vagonra emelték. A kaposvári bérgazdaság 77 kát. holdról és idegen termelők 15 kát. holdról 165 vagon paradicsomot szállítottak a Heliosnak, melyből 42 üzemnap alatt 1970 q 28-30%-os szárazanyag tartalmú főzetet állítottak elő. Az időjárás nem kedvezett a paradicsom beérésének, ezért a hozam 11,93%-os volt az 1936. évi 14,38%-kal szemben. Az értékesítési viszonyok változatlanul kedvezően alakultak. A leírások és a kamatok beszámítása után az üzem mérlege 8921 pengő veszteséggel zárult.120 A paradicsomtermelés csökkentése miatt a konzervgyár 1938-ban csak 5300 q paradicsomot tudott feldolgozni. A nyeredék mindössze 12,1%-os volt. A háborús készülődések miatt a készáru könnyen vevőre talált. A gyár 1939. évi gyártmányát az angol piacon már előre eladta. A kevés nyersanyag feldolgozása miatt az üzem mérlege 7000 P veszteséget mutatott.121 A Helios konzervgyár két évi fennállása alatt mégis életképes üzemnek bizonyult. A csekély összegű üzleti veszteségek kezdeti nehézségekből adódtak. Viszont az új üzem enyhítette a cukorgyár igazgatóságának a gondjait. Nagyszámú munkásságának egyrészc számára a cukorgyártási kampányon kívül újabb munkalehetőségeket biztosított. A Georgia a második világháborút megelőző években pénzügyi helyzetét jelentősen megszilárdította. Külföldi adósságait csaknem teljesen rendezte. Banktartozásait csak a kampányhitelekre korlátozta. Jövedelméből 1 millió P értékben 9000 db Stummer Károly Cukorgyárak Rt. részvényt, 200000 pengőért 2000 db Magyar Cukoripar Rt. részvényt vásárolt. Ezenkívül megszerezte az Alföldi Cukorgyár Rt. részvényeinek 2,5%-át 300000 P értékben. Kaposvári és mezőhegyesi cukorgyárai eközben teljesítőképesebbek lettek. A kaposvári gyár kapacitása 1928 óta 160 vagonról 240 vagonra emelkedett. Pozíciója a magyar cukorkartellben megerősödött. A cukorgyárai olcsóbban dolgoztak. A kaposvári bérgazdaság nagy veszteségei megszűntek.122 Pénzügyi helyzetét nem rázkódtatta meg az sem, hogy a „honvédelem és közgazdaság fejlesztéséről” szóló 1938. évi XX. t. c alapján öt év alatt fizetendő 4 millió P beruházási hozzájárulásra kötelezték. A jelentős összeget a tőketartalékból nehézség nélkül kiegyenlítette.121 A vállalat nyilvánosan kimutatott nyeresége 1934-ben 702000, 1936-ban 881000 és 1938-ban 706000 pengő volt. A részvényeseknek 1934—1938-ig öt év alatt 3 823 000 pengő osztalékot, az igazgatóság tagjainak pedig 201 000 P jutalékot fizetett ki.124 Ugyanakkor a bérgazdaság és a kaposvári üzemek alkalmazottainak s munkásainak csak morzsák jutottak a hatalmas profitból. A kaposvári gyár fennállásának negyvenedik évfordulóján, 1934. tavaszán, pl. az igazgatóság az ügyvezetőség javaslatára mindössze 2000 P jutalmat engedélyezett a gyár
