Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
szolgálatában hosszabb időt eltöltött munkásainak, ami egy főre elosztva igen szerény összeget jelentett.120 A cukorgyár, malom és bérgazdaság adminisztratív, kereskedelmi, műszaki tisztviselői és szakmunkásai 1935-től kezdve évenkint rendszeresen részesültek szerény jutalomban, melynek teljes összege évenkint az 50000 pengőt együttesen, üzemenként nem haladta meg. Csak a cukorfeldolgozási kampány alatt foglalkoztatott és a bérgazdaságban dolgozó munkások az évi jutalmazásból kimaradtak. Az igazgatóság még a kormányrendelettel szabályozott legkisebb munkabéreket is méltatlankodva vette tudomásul. TERMELÉSI NEHÉZSÉGEK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT. A KAPOSVÁRI ÜZEMEK FEJLŐDÉSÉNEK MEGAKADÁSA 1939-1944 A kaposvári cukorgyárat és malmot a második világháború kitörése után ,,B” osztályú hadiüzemmé nyilvánították. A Honvédelmi Minisztérium a Georgia budapesti központjához üzemi titkárt, a kaposvári üzemekhez pedig hadiüzemi személyzeti katonai parancsnokot küldött ki. A vállalat vezetésében is jelentős változások történtek. Az ún. zsidótörvények végrehajtása során elsőnek Klein Gyula igazgatósági elnök távozott. Majd Bak Soma, Frommer Vilmos, Vészi József és Weiner Samu mondtak le igazgatósági tagságukról.126 Dr. Klein István vezérigazgató 1939. szeptember 21-én, Klein Gyula Volt igazgatósági elnök pedig 1940. április i-én meghalt. Utóbbi halála után az igazgatósági elnöki posztot Kállay Miklós ny. miniszterrel újra betöltötték. Ugyanakkor az igazgatóságot és végrehajtó bizottságot is újjászervezték. A végrehajtó bizottságnak Kállay Miklós, Maier Emil, br. Ullmann György, gr. Festetich Kristóf, Kovács Géza, dr. Mándy Lajos, dr. Gratz Gusztáv és dr. Szüllő Géza lettek a tagjai.127 A vállalat végrehajtó bizottsága 1941. június 27-én felmondta dr. Guttmann Jenő ügyvezető igazgató állását is, aki 1906 óta állt a társaság szolgálatában.128 Az igazgatósági elnökség 1942. május elején újból megüresedett, mert Kállay Miklós tisztségéről miniszterelnökké történt kinevezése miatt lemondott.129 Kállay távozása után gr. Pongrácz Jenő földbirtokos került az igazgatóság élére, mint ügyvezető-elnök. Magyarország német megszállása után a vállalat 1944. április 28-án tartott igazgatósági ülése a deportált br. Ullmann György igazgatósági tagságát megszüntette és dr. Halász Ferenc ügyvezető igazgatónak, valamint 11 vezető tisztviselőnek felmondott.130 A Georgia kaposvári bérgazdasága és élelmezési üzemei a második világháborúban nehéz körülmények között is tartották azt a színvonalat, melyet a gazdasági válságot követő években elértek. A bérgazdaság 1939-ben az új haszonbérleti szerződés következtében elvesztette legértékesebb gazdasági kerületét, a 3850 kát. hold terjedelmű Aszaló- Répást. A megmaradt 9860 kát. holdból a szántóföld 8189 kát. holdat képviselt, melyből 3274 kát. holdon búzát, 1513 kát. holdon cukorrépát, a többin pedig zabot, árpát, tengerit, burgonyát, borsót és különböző magféléket termeltek. Mivel a birtok jövedelmezősége az állathizlaláson állt vagy bukott, a jószágigazgatóság a háború hírére a korábban leépített hizlalást újból előtérbe helyezte és az istállókat olcsón felvásárolt tinókkal töltötte meg. A tehéntenyészetet pedig azonnal lefejő tehenészetre állította át, mert a tej ára emelkedett.131 A bérgaz235
