Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
nak megengedte, hogy nagyobb mennyiségű denaturált takarmánycukrot állítsanak elő. A gyárak a takarmánycukor gyártásához nyerscukron kívül szörplevet és korpát, vagy szárított szeletet használtak fel. A Georgia a honvédségnek 129 vagon takarmánycukrot, a takarmányínségben szenvedő gazdáknak 43 vagon szörplét és a szeszgyáraknak 160 vagon szörplét adott el.97 A pénzügyminiszter kívánságára a cukorgyárak 1936. elején a cukorrépatermelők érdekképviseletével pótmegegyezést létesítettek, melyben kötelezettséget vállaltak, hogy az 1936. évre szerződött répamennyiség 5%-át azonos feltételek mellett átveszik, ha a többletet az 1937. évi mennyiségből levonhatják. A cukorgyárak ezenkívül megígérték, hogy a termelők kívánságára mázsánkint 1,50 pengős árban további io°/o-ot átvesznek, ami viszont nem kerül levonásra.98 A pótmegegyezés alapján a kaposvári cukorgyárhoz 1936 őszén 8924 vagon cukorrépát szállítottak be, 1800 vagonnal többet, mint 1935-ben. A nagyobb mennyiség mellett a hozam sem volt rossz: a digestio 16,038%-ot, a fehérhozam pedig 13,775%-ot ért el. A többletrépa és a kedvező hozam következtében csökkent a gyártási költség, 1 kg homokcukor előállítási költsége az előző évi 31,9 fillérről 30,5 fillére csökkent.99 Az üzleti év a jól sikerült kampány után kiemelkedő mérleg-eredménnyel zárult: 9291252 P jövedelem mellett a kiadások 7848153 P-t tettek ki. Nagyobb kiadást jelentett a 3451 191 P cukoradó, a 2088432 P répabeváltási ár, a 259280 P különféle adó, a 288 179 P szénbeszerzési költség és a 167 079 P értékű csomagolási anyag. A munkabérek és tisztviselői illetmények a kiadásoknak mindössze 7%-át jelentették. A tiszta nyereség i 433 099 P lett, melyből 658 000 P-t intern tartalékba helyeztek és csak 775 099 P nyereséget publikáltak.100 A cukorgyárak 1936-ban belföldön 9100 vagon cukrot adtak el. A fogyasztás a korábbi évvel szemben 800 vagon cukorral emelkedett, amit a terményárak emelkedése és a nagy gyümölcstermés idézett elő. Mivel a külföldi cukorpiac megszilárdulást kezdett mutatni, a Földközi-tenger partvidékéről és Svájcból az angol cukorfinomítók dömping ajánlatai eltűntek, a Georgia magas kiviteli készleteket, a belföldi fogyasztáson felül 1000 vagon cukrot tartalékolt.101 Az exportcukor készenlétben tartását lehetővé tette a kaposvári új cukorraktár, mely még az 1936-os kampány előtt 200000 pengős költséggel felépült. A vasbeton szerkezetű, négyemeletes raktár 500 vagon cukrot tudott befogadni.102 A cukorrépatermés 1937-ben újból gyengébb lett. A kaposvári gyár a 7165 q répából 12,320%-os fehérhozam mellett 88,282 q cukrot állított elő. A répafeldolgozó kampányt a nyugalomba helyezett Kladnigg Alajos helyett már az új igazgató, Novacsek János gépészmérnök irányította, aki korábban az újverbá- szi cukorgyárnál dolgozott. Novacsek fizetését az igazgatóság évi 12 000 pengőben állapította meg. Ezenkívül 5000 P működési pótlékot és 9000 P prémiumot kapott.103 A cukorrépa termelésének a visszaesése 1938-ban fokozódott, mert a termelők az alacsony átvételi árral elégedetlenek voltak. Ezenkívül méltánytalannak tartották, hogy a gyárak hosszú idő óta a beszállított répa súlyából 5%-ot különböző címeken levontak. De nem akartak belenyugodni a termelés kontin- gentálásába sem. Hosszas tárgyalások után a cukorgyárosok és a répatermelők érdekképviselete között 1938. május 16-án új megállapodás jött létre, mely a termelők kívánságait csak kis mértékben honorálta. A szerződés a répa beváltási 231
