Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
cukorládák készítése lett a feladata. Az üzem a kockacukor szállításához évi 60- 80 ooo db ládát rentábilisabban állított elő házilag. A cukorgyár területén 1931-ben szénsavgyárat helyeztek üzembe, mely óránkint 48 kg szénsavat gyártott. Az új melléküzem évi 80 000 kg részesedéssel tagja lett a szénsavkartellnek. A kontingens legyártása (napi nyolc órai munkaidőt figyelembe véve), 208 munkanapot igényelt.'4 A gazdasági világválság a magyar kereskedelmi és exportáló malomipart sem hagyta érintetlenül. A malmok termelése 1929-ben és 1930-ban még emelkedett. A kaposvári malom 2117, illetve 2107 vagon gabonát őrült meg évenkint. A foglalkoztatottság növekedése azonban nem állt arányban azzal a veszteséggel, melyet a malom az árak csökkenése következtében szenvedett. A búzánál történt árzuhanás ui. a liszt árában is kifejezésre jutott. A kaposvári malom exportja 1929-1930-ban szintén növekedett. Viszont a fokozott nullás liszttermeléssel szemben a barnalisztek és a korpa elhelyezési lehetősége megnehezedett. A gazdasági válság hatása nagyobb mértékben csak 1931-ben érződött. A Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt. ügyvezetése alatt álló kaposvári malom ebben az évben mindössze 627 vagon gabonát őrölt.Az üzleti életben ekkor már „Georgia” néven szerepelt Mezőgazdasági Ipar Rt. 1932-ben a malmot ismét saját kezelésébe vette, mire a teljesítmény 792 vagonra emelkedett. A vállalat igazgatósága 1933-ban a Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt-tól nagyobb bérőrlést vállalt. A bérőrlésből származó lisztet azonban a Hungária Magyarország területén nem hozhatta forgalomba. A Georgia a vezető fővárosi malommal kötött megállapodás értelmében Bécsben és Stájerországban adhatott el lisztet, míg a Hungária a kaposvári malomban erőltetett lisztet Ausztria többi részében „Georgia” márkával értékesíthette. A magyarországi exportmalmok szindikátusa által az 1933-1934. gazdasági évre részére megállapított ausztriai kontingensből a Hungária 115 vagon őrlemény exportálását a Georgiának engedte át.76 A kaposvári malom 1933-ban végeredményben 964 vagon gabonát őrült. Mivel a Kaposvár körzetében lévő malmok egyrésze üzemét szüneteltette, a Georgia nagyobb mennyiségben helyezhette el őrleményeit a környéken, nem kellett a magas fuvarköltséggel járó budapesti piacot túlzott mértékben igénybe venni.'7 A kaposvári malom a gazdasági válság utolsó évében aránylag nem dolgozott kedvezőtlenül. Mindenesetre üzemének folytonosságát sikerült fenntartani. Ebben nagy része volt a bérgazdaságnak is, mert értékesítésre kerülő gabonafeleslegére a malom mindig számíthatott.'8 A Georgia a gazdasági válság alatt alaptőkéjét két ízben leszállította: 1931-ben 110000 db és 1933-ban 35 000 db részvényt vásárolt vissza és semmisített meg. A tranzakció révén az alaptőkét először 10 500000 P-re, majd 9 975 000 P-re csökkentette.79 Az alaptőke leszállítását a vállalat azzal indokolta, hogy a Somogy megyei bérgazdaság területileg kisebb lett, a cukorrépa termelését pedig a kormány korlátozta. Ezért kisebb üzemi tőkére volt szükség. Az alaptőke leszállítását nem a vállalat vagyoni helyzetének a rosszabbodása tette szükségessé. A Georgia pénzügyi helyzete nagy stabilitást mutatott: összes vagyona 26 millió pengőt, mobil tőkéje pedig 15 millió pengőt képviselt.80 Az ügyvezető igazgatóság a válság tartama alatt visszafizette a Hitelbanknak a korábban igénybe vett nagyösszegű hiteleket. Ezenfelül bevételeiből a szokásosnál nagyobb mértékben szerzett be a bérgazdaság részére üzemanyagokat, tenyészállatokat, a cukorgyáraknak segédanyagokat, a malomnak pedig zsákokat.81 227
