Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz
altáji, szibériai népek feketesámán alakjához hasonlít, amely a gonosz erő képviselőjeként embert is eszik. A vele szemben álló fehér sámánnal, a rossz a jó, a Sötétség és a Világosság, a sárkány és a sárkányölő hős jelképei is lehetnek. (I/2. tábla.) Így úgy tűnik, hogy a Szent György kultusz átvételét és elterjedését éppen a honfoglalóknál meglévő hitvilág segíthette. Hiszen újgörög népmesék is megerősítik azt az ismert törvényszerűséget, hogy a korábbi vallási felfogás istenei, mitikus lényei később a népmesék hőseivé egyszerűsödnek le, illetőleg a keresztényvilág szentjei veszik át szerepüket és őrzik hagyományukat. A XI. század második feléből származó Gellért legenda tartalmazza a honfoglalás utáni első Szent György mítoszt. Csanád vezér Ajtony elleni küzdelmekor egy halomnál száll meg, ahol álmában Szent György jelenik meg oroszlán képében és támadásra inti. Ajtony legyőzése és Gyula cselének meghiúsítása után I. István engedélyével Csanád a halmot Oroszlánosnak nevezte el, s ott Szent György vértanú tiszteletére monostort épített.™ Az államalapításhoz kapcsolódó (1004) monda a sárkányölő (AaTh 300) mesetípus több motívumát őrizte meg.1" Az oroszlános motívum gyakori s úgyis jelentkezik, hogy a hős legyőzi az oroszlánt s az később a sárkány legyőzésében segít neki.178 (Ugyanakkor az oroszlán az Árpádok jelképes állata a turul mellett.) Az Oroszlános elnevezés is mondái motívum. Károly Róbert idejéből is van Oroszlánvárról rege, ahol a sárkányt szárnyas kígyónak, majd oroszlánnak is nevezik, s ahol a hős legyőzte, oda épült Oroszlánkő vára}19 Ezek a motívumok a XI. századi legendával egyeznek meg, kivéve, hogy az utóbbiban az oroszlán sárkányt jelöl. A bizonyítási motívumot Sebestyén Gyula, mint ahogy az Firdauszinál, vagy a XII-XIII. századi Trisztán és Isolda mondában jelentkezik, a keleti mondakörbe helyezi.180 Az Ajtony legyőzésekor jelentkező Szent György legenda a pogánykori gyökerek mellett egy korábbi történeti esemény kultikus hátterében is jelentkezett. Unnék bizonyítékai éppen a somogyi Szentgyörgy névadás korai rétegében lelhetők fel. Gyakori előfordulások mellett a Besenyő és Berény helynevekkel mutatott kapcsolatukat is feltártuk. Megállapítható volt az is, hogy Koppány leverése után a lázadó pogányok megfékezésére kerültek a besenyők és berények Somogyvár környékére. Ugyanakkor feltártuk az is, hogy a Szentgyörgy névadás gyökerei Bizánchoz is vezethetnek, úgy mint a Kozma és Damján (Kozma helynév) védőszent tisztelete. Az utóbbi bizánci, X-XI. századi hatásra elterjedt védőszent tisztelete a Berény helyneveknél is előfordul. A Szent György kultusz elterjedését és ideológiai hátterének kiépülését bizonyítja az is, hogy l. István feleségének, Gizellának testvére, II. Henrik császár védőszentje a Bizáncból nyugatra került Szent György volt, aki elsősorban a pogányok elleni harcban segítette,181 Szent György tiszteletére alapítja a császár a bambergi Szent György egyházat, mivel többször győzelemre vitte őt. Bamberg és Scheyern népénél mondák és legendák nemcsak Szent Györgyről, Henrikről keletkeztek, hanem I. Istvánról is. I. Istvánra és környezetére ezek a kapcsolatok és mondák szintén hatottak. II. Henrikhez hasonló fogalmat tesz István fia, Imre- Henrik, a királyné veszprémi Szent György kápolnájában.182 A veszprémi ütközetben Vencelin német lovag volt a vezér, s a tőle származó Ják nemzetség valószínűleg a neves ős tiszteletére a Szent György monda 20
