Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz

hatására alapított Jakon Szent György egyházat.183 Ezt a felfogást a Képes Krónika Vencelin-ntód Opos mondájával tovább bővítette.18'1 A veszprémi ütközetben Vencelin mellett a Gutkeledek is résztvettek. Az ebből a nemzetségből származó Videt, valamint a tévesen ide is sorolt Opost a középkor folyamán sárkányölő- nek (pogányölőnek) tartja több család hagyománya és szinte sárkányölő Szent Györgyként tisztelik.

Lényegesnek tűnik az is, hogy a veszprémi ütközetben komoly szerepet játszó Hontpázmány nemzetség egyik ága Szentgyörgyi nevet viseli a középkor folyamán.

Véleményünk szerint a veszprémi csata után 1. István Veszprémben és So- mogyváron is alapít Szent György egyházat. Feltehetően ez a veszprémi Szent György egyház volt az első püspöki megye kereszielőkápolnája A.185 Ugyanakkor

I. István Veszprémben vagy Gyimóton helyezhette a bolgárok legyőzésekor (XI. század, eleje) a zsákmányból egyedül elfogadott Szent György ereklyét,186

További bizonyításként meg kell vizsgálnunk ezután alaposan Perseus- mítoszt és a 300-as mesetípust összekötő Szent György legendát. Ez a legenda elbeszéli, hogy egy pogány város lakói minden nap állatokat, majd egy-egy leányt kénytelenek feláldozni a városszéli kútban (tóban) lakó sárkánynak, azért, hogy a vizet ne zárja el tőlük. Végül a király leányára kerül sor, akit a kúthoz vezetnek. Az utolsó pillanatban megjelenik Szent György lovag, aki a dárdáját a sárkány torkába vágja, a szörnyet pórázra köti és bevezeti a városba. Miután a király megígéri, hogy népével együtt felveszi a keresztény hitet, a lovag megöli a sárkányt. (II/i. tábla)

Ez az a VI. században keletkező legenda, - amelyben Szent György a sárkányon és a pogányságon is diadalmaskodó szent - bizánci eredetű.16'

így természetes és szükségszerű lehet Szent György szerepe a veszprémi csatában is, noha az eddig ismert történeti források feljegyzései szerint I. István, csak Szent Márton segítségét kérte a Veszprémet támadó pogányság ellen.188

A krónikák, a mondák és a helynévadás kutatásai alapján azonban feltárható volt egy mélyebb réteg, amelyhez nem csak Szent Márton kapcsolódik, mint I. Istvánt segítő szent. Ezek alapján mondhatjuk azt, hogy a veszprémi ütközetben a pogányság elleni harc égi képviselője Szent György segíthette győzelemre a monda szerint 1. Istvánt.

Miért állíthattuk ezt a felfogásunkat szembe a pannonhalmi eredetű felfogással, ahol csak Szent Márton szerepelt segítőszentként? Már feltártuk azt, hogy Szent György Istvánt Ajtony elleni küzdelmében, a döntő oroszlánosi csatában is támogatta. I. László a mogyoródi csata előtt (1074) is Szent Györgyhöz fohászkodik.189 Feltűnő az, hogy a bencés érdekeltségű pannonhalmiak Szent György helyett azonban saját védőszentjüket, Mártont emlegetik, mint aki Szent Lászlót ebben a mogyoródi csatában diadalra vitte, s szerintük Mogyoródon Szent Márton tiszteletére épített egyházat.190

Ebből a korai Szent György mondából alakulhatott, formálódhatott tovább a Báthori család ősének tekintett Salamon korabeli Bátor Opos sárkány mondája. Az igen többrétegű monda a Bolond hagyománnyal is kapcsolatos. Aurai Ekkehard krónikás az noi-cs évnél beszámol egy Boto nevű bajor comes haláláról, akit Oposhoz hasonlóan Bátornak nevezett el a közvélemény.191 Az Altaichi Évkönyvek és Hersfeldi Lampert Foto néven nevezi Botot. Boto-Poto ugyancsak a Képes Krónika adata szerint Salamon idejében Magyarországra jött Poth vitéz-