Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
gyártott.11 Kezdetben csak a bérgazdaság szállított nagyobb mennyiségben cukorrépát a gyárnak, de a XIX. század utolsó éveiben répabeszerző területe felölelte egész Somogy, Baranya megyét és Tolna megye déli részét. Sőt kisebb tételekben Körös, Belovár és Verőce megyékből is kapott cukorrépát. A teljes szükséglet 35%-át azonban a bérgazdaság biztosította. A cukorrépa minősége az első években még nem volt kifogástalan, ami a kedvezőtlen cukorhozamban is kifejezésre jutott. A kaposvári cukorgyár gyártási eredményei a századfordulóig a következőképpen alakultak:12 feldolgozott répa q termel nyerscukor q [ t kristálycukor q 1895-1896. évben 5 34 900 61 0001896-1897. ,, 632 000 6 700 52 OOO 1897-1898. 610 000 7 500 51 000 1898-1899. ,, 756 000 7 500 82 400 1899-1900. ,, 757 800 I 7OO 78 400 A gyár a beszállított cukorrépát általában 80-100 napos üzemmel dolgozta fel. A kampány alatt két műszakban 370 férfi és 50 nő munkást foglalkoztatott.12 A készáru elhelyezése nem okozott nehézséget. A gyártott kristálycukrot a vállalat csaknem teljes egészében exportálta. Az 1894-1895. évi nemzetközi cukorválság csak átmenetileg okozott nehézségeket az exportban. A válságot túltermelés idézte elő: az alacsony gabonaárak miatt mind több gazda tért át a cukorrépa termelésére. A cukorgyárak is szívesen vették a cukorrépa vetésterületének a növelését, mert a nagyobb mennyiségű nyersanyag feldolgozásával termelési költségeiket csökkenthették. A nemzetközi cukorválság, az exportcukor árának nagymérvű zuhanása a belföldi eladási forgalomban is zavarokat okozott. A cukorgyárak a válságból kivezető utat a kartellizálásban látták. Ilyen megfontolásból alakult meg a magyar cukorkartell is, melynek résztvevői a válság alatt megvették és leállították a chropini cukorgyárat. A tranzakcióval kapcsolatban a vállalat 63 700 Ft értékű részvényt vett át.14 A vállalat a kaposvári bérgazdaság, a mezőhegyesi és kaposvári cukorgyár kezdeti nehézségei s váltakozó eredményei ellenére mérlegét csak az 1896- 1897-es üzletévben zárta veszteséggel, amikoris a hiány 145 000 forintot tett ki. Kilenc üzletév viszont nyereséges volt. A vállalat jövedelmezősége általában emelkedő irányzatot mutatott. A nyereség az 1898-1899-es üzletévben 274000 Ft-ot, az 1899-1900-as üzletévben pedig 567000 Ft-ot ért el. A századfordulótól az első világháború kitöréséig eltelt időszakban a kaposvári bérgazdaság és a cukorgyár helyzete jelentősen megszilárdult. A bérgazdaságot mind nagyobb mértékben belterjes üzemágakra állították át. A kalászosok mellett főként a cukorrépa, burgonya és takarmányfélék, valamint a len, lóhere, lucerna és cukorrépamag termelését helyezték előtérbe. De állandóan fejlesztették az állattenyésztést is. A gazdaság faj szarvasmarha- és félvér-lótenyészete szakkörökben országszerte ismert volt.1'’ A haszonbérleti szerződést különben hg Eszterházy Miklóssal 1912. május 21-én újabb 25 évre meghosszabbították. Az új szerződés a haszonbérletből ki215
