Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
vette a kaposvári Korona szállodát, a kaposvári felügyelőházat és a 10 gazdasági kerületből 2500 kát. hold földet, melyet a hitbizomány birtokosa kisbérietek létesítésére tartott fenn.18 A kaposvári cukorgyárban 1901-ben nagyarányú rekonstrukció történt, a gépi berendezést korszerűsítették és kiegészítették. Ezzel a gyár kapacitása napi 100 vagon cukorrépa feldolgozására növekedett.10 A rekonstrukcióra a cukor értékesítésének pillanatnyilag kedvező alakulása adott bátorítást. A belföldi eladási forgalmat különösen az 1903. szeptember i-én életbeléptetett brüsszeli konvenció lendítette fel. A konvenció intenciója arra irányult, hogy minden szerződő állam a maga fogyasztását saját cukortermelésével elégítse ki. Az viszont semmi esetre sem szolgálta a fogyasztás növelését és a fogyasztók érdekeit, hogy a cukorgyárak ugyanakkor a belföldi értékesítés szabályozására kartellegyez- ményt kötöttek.1' A magyar cukorgyárak a brüsszeli konvencióban biztosított eladási kontingenst a kartellegyezmény ellenére sem tudták teljesen kihasználni. Az osztrák gyáraknak ui. több ízben sikerült kisebb-nagyobb mennyiségű finomított cukrot Magyarországra behozni.18 Az értékesítési gondokhoz egyéb nehézségek is járultak. A kaposvári cukorgyár feldolgozási munkáját gyakran megzavarták az őszi esőzések, melyek a répaszedést és szállítást rendkívül akadályozták. Az 1905. évi kampány alatt a gyártási üzemet több ízben meg kellett szakítani, ami a gyártási költségeket lényegesen megemelte.1:1 Elég gyakran előfordult, hogy a répatermés minőségileg vagy mennyiségileg nem volt kielégítő. A kaposvári körzetben 1906-ban rendkívül rossz répatermést takarítottak be, s a mezőhegyesi körzetből irányítottak át feldolgozásra 300000 q cukorrépát. A kaposvári gyár ezzel nagy mennyiségű répához jutott, melynek feldolgozása három ízben szakadt félbe a munkások bérkövetelése és sztrájkmozgalma következtében.20 A gyenge répatermés 1907-ben megismétlődött. A kedvezőtlen termési eredmények és répabeszerzési viszonyok miatt a vállalat 1908-ban gr. Festetics Kálmán és Vilmos toponári uradalmát tizenöt évre haszonbérbe vette.21 A saját cukorrépa vetésterület megnövekedése eredménnyel járt. A bérgazdaságok és a körzeti répatermelők 1909-ben olyan kitűnő répatermést értek el, hogy azt a kaposvári gyár csak teljes kapacitásának a kihasználásával tudta feldolgozni.22 Az üzleti eredmény ennek következtében olyan kedvezően alakult, hogy a répatermelőknek utólag 600 000 korona prémiumot fizettek ki. A XX. század első évtizedében a cukorgyártás helyzete és jövedelmezősége - az átmeneti jellegűnek bizonyult értékesítési nehézségektől eltekintve, - kedvezően alakult. A konjunktúra 1911-től kezdve azonban szűnőben volt. Az iparágat az első meglepetés a vasúti díjszabás felemelésével érte.21 Majd az export is egyre jobban akadozott. A vállalat kristálycukor termelésének negyedrészét addig Indiában értékesítette. A jávai nádcukor export és a belföldi cukoripar fejlesztése miatt a vállalat az indiai piacot fokozatosan elvesztette.21 A balkáni államokban az orosz cukor versenye támasztott nehézségeket. Anglia változatlanul előnyös piacnak bizonyult, ahol a kaposvári gyár kristálycukor gyártmánya iránt a cseh cukor versenye ellenére továbbra is érdeklődés mutatkozott. A kivitel akadozása mellett az első világháborút megelőző években a belföldi értékesítésben is lényeges változások történtek: több új cukorgyár létesült. 216
