Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Lehmann Antal: Adatok a szentlukai üveghutáról (1807-1808)

hutát, amelyik 15 munkással dolgozott.2“ Több mint valószínű, hogy mindkét esetben egy és ugyanazon műhelyről van szó, mert az említett térkép Szágy és Bakóca között kb. félúton jelöli a nem működő üveghutát.

Kitaibel Pál 1799-ben tett Baranya megyei útja alkalmával írt naplójából (Iter Baranyense, 1799. aug. 30.) olvashatjuk, hogy: „Gödreszentmártonban üveghuta van. Az üveggyártáshoz szükséges homokot Szentkatalin és Kán között ássák. Ez mindössze csak 3 láb széles réteget alkot. Hamuzsírt csak az üveghuták főznek.” Az 1808-as szlavóniai útján (jún. 19.) pedig azt jegyzi fel naplójában, hogy: „Gödreszentmártonnál nem régen sok erdőséget irtottak ki.”26 Méret Gyula is említi a Petrovszky-birtokon, a Baranya megyei Szentmártonban 1794-1798-ban működő hutát.'27 Fényes Elek viszont azt írja róla: „Szent-Márton, puszta Baranya megyében, Gödre mellett. 177 kath. lak. Nagy erdővel, hamuzsírfőzéssel. F. u. Petrovszkynak kihaltával a Kamara.”28

A zselici üvegelőállító manufaktúrák sorát a lukafai és hugoméri huták folytatják. Lukafán - akkor Batthyányi, majd később Biedermann birtokon - (a mai Almamellékhez tartozó Németlukafa-puszta) is valószínűleg a XVIII. század 80-as éveiben létesült a huta, mert a II. József-kori térkép29 és Vályi András30 már feltüntet e helyen öt épületet, de külön nem jelöli egyik sem azt, hogy üveghuta működne itt.

1836-ban Hugoméron (a mai Kaposkeresztúr melletti Rákó-pusztán) is létezett ilyen manufaktúra.111 Fényes Elek. azt írja már róla 1841-ben, hogy ,,Hu- gomér vagy Rakó 100 kath. lak. Fekszik a Kapos csatornája mellett, egy kies, termékeny vidéken. Van híres forrásvize, vízimalma, erdeje, birkatenyésztése. Üveghutája megszűnt. F. u. Gál István.32

Rajtuk kívül Somogybán még egy üvegkészítő manufaktúra volt, amelyet több feldolgozásból33' 34' 3“' 36, 37 is ismerünk, a Czindery-birtokhoz tartozó Szent- mihályfán (ma puszta Kétújfalutól É-ra). A II. József-kori térkép38 e vidéken két sófőzőt („Saliter hütten”) - valószínűleg hamuzsírfőzőt - tüntet fel. Az egyiket Bürüstől DDNy-ra 3000 lépésnyire (2200 m) jelöli 4 épülettel, a másikat Váradtól KÉK-re 1100 lépésre (850 m) 5 épülettel. Vályi András viszont meg sem említi, Fényes Elek pedig csak 163 lakójáról írt.

A somogyi üveghuták közül a legtovább a lukafai manufaktúra állt fenn, melynek helyét korabeli térképekről és a terepen is pontosan ismerjük. Ugyanitt az üvegkészítés megszűntével, 1846-1856-ig cserépedény- és cseréppipa előállítással is foglalkoztak. Auer bécsi, Czvetkovich pécsi és Kocharich szigetvári kereskedők - mint haszonbérlők — állították fel porcelánmanufaktúrájukat,39 minek következtében 1846-ban 185, 1861-ben még mindig 267 lakója volt Lukafának.40 1856-ban viszont ez a cserépedény- és pipakészítés is megszűnt, a műhely felszerelése pedig Pécsre került a később világhírűvé vált Zsolnay porcelángyár megalapozására.41

3. A huta nyersanyag- és energiaellátása

Ahogy már említettem, a szentlukai huta helyi - vagy legalábbis a közeli területeken található és így könnyen beszerezhető — nyersanyagokra települt. Nyersanyagfelvásárlásának összefoglaló adatait - az 1. táblázat tartalmazza és a

4. ábra szemlélteti. Ezekből az adatokból a következők állapíthatók meg. A nyersanyag-felvásárlás időbeli eloszlására jellemző, hogy legintenzívebb a nyári és őszi hónapokban volt, ami természetes is, ha figyelembe vesszük az akkori szál118