Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kanyar József: Adatok Somogy megye művelődéstörténetéhez a XVIII. század második felében (1770-1789)
csolatos javaslatokat és észrevételeket. A jelentős művelődéstörténeti adatokat tartalmazó 1770-es összeírásokat 1771. február 3-án zárták le a megye székhelyén. A második összeírás végrehajtását pedig az 1774- március 7-én tartott megyei közgyűlés rendelte el. A tanítók összeírásán túlmenően táblázatokba foglaltuk a 6-12 éves iskolás gyermekekről, valamint az iskolákról és a mesterházakról felvett adatokat is, amelyeket a megye az 1789. november 17-i gyűlés határozata alapján Íratott össze a főszolgabírákkal. így lényegében négyféle összeírás adatait sűrítettük egybe az alábbi táblázatokba: 1. Conscriptio ludi magistrorum anno 1773.12 2. Conscriptio ludi magistrorum anno 1770.13 3. Tabellaris extractus puerorum in cottu Simigiensis 1789.14 s végezetül 4. Conscriptio scholarum 1789.lo Ezeket az összeírásokat - szórványosan - kiegészítettük a Veszprémi Püspöki Levéltár canonica visitatio-s, és a Dunántúli Református Egyházkerület pápai és a Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti levéltárának egyéb igen jelentős művelődéstörténeti forrásainak az adataival.* A) A népiskolák A három összeírás alkalmával 204 helységben jártak az összeírok. 1770-ben 109 helységben 112 iskolát, 1773-ban 132 helységben 136 iskolát, 1789-ben pedig csak 80 helységben 84 iskolát, illetve tanítót vagy iskolaköteles növendéket számoltak össze a közigazgatás tisztségviselői. Hat helységben volt csak mindössze két-két felekezeti iskola. (Böhönye, Csokonya, Kiüti, Kőröshegy, Ságvár és Sellye.) Az 1784/85-ös népszámlálás alapján megállapíthattuk, hogy az 1789-ben összeírt 80 helység közül 42 iskola 300-700 lelkes, akkor közepes nagyságú falvakban volt található. A 700-1500 lakosú nagyobb falvakban mindössze csak 22-ben volt iskola. Ez önmagában is sokat mondó jelenség a számunkra, méginkább, ha arra is gondolunk, hogy az összeírok 12 iskolát találtak tizenkét 30-300 lakosú kis faluban, míg az 1500-3000 lakosú mezővárosokban mindössze csak 5 helyütt. A 83 lakosú kis Váradnak csakúgy egy iskolája volt, mint a 2635 lakosú Szigetvárnak. A 159 lakosú Molványnak, a 161 lakosú Szörénynek, a 183 lakosú Drávakeresztúrnak és a 229 lakosú Bürüsnek ugyanúgy egy iskolája volt, mint az 1629 lakosú Csökölynek, az 1641 lakosú Berzencé- nek, valamint a 2126 lakosú Kaposvárnak, illetve a 2371 lakosú Nagybajomnak. Az összeírt 204 helység közül 29-ben sem iskolát, sem tanítót, sem növendéket nem találtak az összeírok egyetlen alkalommal sem a megyében. (Bala- tonszentgyörgy, Belezna, Bélavár, Bolhó, Eőr, Eötvös, Fejéregyháza, Háromfa, Heresznye, Hóból, Iharosberény, Kára, Kónyi, Magyaród, Megyer, Mocsolád, Nagygomba, Nagymarton, Nyim, Porrog, Pat, Pula, Sand, Sári, Szenta, Szentkirály, Varászló, Zákány, Zsitfa). A valóságban jóval több lehetett az iskolanélküli falvak száma a megyében, hiszen a század első felében: 1713-1760 között, amikor a zágrábi püspökség megbízottai 37 drávamenti települést vizitál- tak meg, az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben egyáltalán nem esett szó az iskolákról. A nép írni-olvasni nem is tudván e falvakban, a lakosságot képviselő személyek - a javadalmi jegyzőkönyvek aláírásakor - valahányszor csak keresztet rajzoltak a nevük mellé. * Az összeírások táblázatai a 64. oldal után találhatók. 62
