Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)
ügyminiszterhez és kérte, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a pécsi új igazságügyi palota felépítésére, hiszen az építési terveket már 1912-ben elkészítették. Az 1935:VII. te. az i889:XVIII. tc-t úgy módosította, hogy az eddigi kereskedelemügyi minisztériumot kétfelé osztotta és ebből felállította egyrészt az önálló iparügyi minisztériumot, másrészt pedig a kereskedelem- és közlekedés- ügyi minisztériumotV Az eddigi közlekedésügyi miniszter Bornemissza Géza lett az iparügyi minszter, Winkler István államtitkár pedig a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. Amikor ezzel a kamara az 1935. decemberi rendes közülésen foglalkozott, határozottan leszögezte, hogy a kereskedelmi minisztériumból az önálló iparügyi minisztérium kiválása nem indokolja és nem vonja maga után a kereskedelmi és iparkamarák eddigi szervezetének a megbontását. A közös kereskedelmi és iparkamarai intézmény fenntartása a kisiparnak is érdeke. A kamara nem tesz különbséget kereskedő és iparos tagjai között, hanem munkájának 8o°/o-át éppen a kisipar érdekében végzi. Ezt mutaja az is, hogy a kerületben működő ötvenkét ipartestülct közül egy év alatt harminckettőt látogattak meg a kamara vezetői. Sőt az iparosok támogatása érdekében megkeresést intézett Pécs város polgármesteri hivatalához, hogy az ínségakcióval kapcsolatos városi háziműhelyek működését tegye vizsgálat tárgyává és azokat, ha a pécsi kézmű- iparosok érdekeit sértik, szüntesse meg. A Visnya elnöksége alatti kamarai bürokrácia elburjánzására mutat, hogy az 1936. júniusi rendes közgyűlésen az elnöki jelentés azzal kérkedett, hogy a kamara ügyforgalma egy év alatt 3 5 százalékkal emelkedett. Pedig lényegében most is azt a munkát végezte a kamara, mint korábban. Levelezést, tárgyalásokat folytatott a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériummal, valamint az iparügyi minisztériummal. Véleményt adott a miniszteri rendeletekkel, törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Elintézte a kereskedők, iparosok kéréseit, panaszait. Szakkérdésekben felvilágosítást adott a hatóságoknak és magánosoknak. A közigazgatási hatóságoknak és a kamarának a szoros együttműködése eredményezte, hogy a kereskedelem és ipar ügyei a jogszabályoknak megfelelően nyerjenek elintézést. Visnya Ernőnek a minisztériumokkal való jó kapcsolatára is utalt az elnöki jelentés, amikor a kamarának a közigazgatási hatóságokkal való együttműködését oly magasfokunak értékelte, hogy ez a kereskedelem- és iparügyi minisztériumokban is a legnagyobb elismeréssel találkozott. A kamara jó szállítási és közlekedési kapcsolatot akart kiépíteni Szeged város, valamint Csongrád és Csanád megyék felé. Kereskedelmi kapcsolatot akart kiépíteni az Alfölddel. Megállapította, hogy lehetetlen a szállítás Szeged irányában mindaddig, amíg Kiskunfélegyházán keresztül lehet csak vasúton megközelíteni. A kamara leszögezte, hogy Pécs és Szeged között a jobb vasúti közlekedés akkor oldódnék meg, ha Kiskunhalas és Szeged között megépülne a közvetlen vasútvonal. Az 1936. decemberi közgyűlésre beterjesztett elnöki jelentés is az iparosság helyzetével foglalkozott. Megállapította, hogy az ipar fokozatosan erősödik, bár igen kismértékben jut termelési hitelhez. A kereslet növekszik, az egész gazdasági élet kedvezően fejlődik. A kézműiparosság legyengülését a világháború és a gzadasági válság idézte elő. Nagy a fontossága az iparos szakképzésnek, amelyről az 1936 :VII. te. is rendszeresen intézkedett. Az iparügyi minisztérium 150 000 pengőt állított be költségvetésébe ipari továbbképző tanfolyamokra. 185
