Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)
ígérte az elnöki jelentés, hogy a kamara saját hatáskörében megtesz mindent a kereskedelem szintjének emelésére is. Az 1936 :VII. te. a kereskedelem védelmét is szolgálja, amikor az áruházak üzletkörét és üzletvitelének módját, valamint felállításának engedélyezését korlátozza. A kereskedelem egyik legnagyobb sérelme, - hangoztatta a jelentés - hogy munkaterületébe álszövetkezetek és alkalmi társulások ékelődnek be. Az iparügyi miniszter az iparostanoncképzés szinvonalának emelésére tehetségversenyeket indított. Első fokon kamarai, másodfokon pedig országos tehetségversenyeket rendszeresítettek. A pécsi kamara a versenyek megrendezését támogatta, az ezekkel kapcsolatos anyagi kiadásokat vállalta. A kereskedelmi élet szinvonalának emelésére a kamara javasolta kereskedelmi továbbképző tanfolyamok szervezését. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1936. évi mérlege: Bevételek 85 449,56 P Kiadások 65 836,78 P Kezelési felesleg 19 612,78 P A kamara bevételei kamarai illetékekből (75 000 P), ennek késedelmi kamataiból (1000 P), bizonyítványok, szak- és mestervizsgák után beszedett díjakból (1800 P), lakbértérítésekből (1000 P) és egyéb bevételi forrásokból (6649,56 P) adódtak. A legfőbb bevételi forrást az állami adóhivatalok által átutalt kamarai illetékek jelentették. A kamara 1936. évi tiszta vagyona 130 352,27 P volt. Ebből a pécsi Kisfaludy u. i. sz. alatti székház értéke 75 300 P. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara „Közlemények”-ben adta ki a kamara területére az iparügyi miniszter által megállapított legkisebb munkabéreket. Teljes egészében közreadták a munkabérmegállapító bizottságok felállításáról és működéséről szóló 52 000/1935. K. M. sz. rendeletet is.28 A bérmegállapítás kiterjedt az ipar minden ágára. Ebből a szempontból a kamara területe két kategóriába volt osztva: az I. kategóriába Pécs, Kaposvár, Mohács és Szekszárd városok tartoztak, a II. kategóriába pedig a három megye többi kis- és nagyközségei. Nagy haladást tett előre a kamarai tagság felfogása az egyes kereskedelmi és ipari ágak, s ezek gyakorlását biztosító iparigazolványok szakképzettséghez kötése tekintetében is. Az első világháború előtti álláspontjával szemben 1938-ban a kamara a kiskereskedelem képesítéshez kötését fontosnak tartotta és úgy nyilatkozott, hogy a kereskedelem számára a szakképzettség önvédelmi fegyver. Jelentős fejlődést értek el az ipari továbbképző tanfolyamok rendezésében, amelyek szintén a szakképzettség kiterjesztését és elmélyítését szolgálták. A pécsi kamara 1937-ben 62 ipari továbbképző tanfolyamot szervezett. Ez év decemberében Bornemissza iparügyi miniszter is meglátogatta az akkor Pécsett folyamatban levő 13 ipari tanfolyamot és utána rádióelőadást tartott az ipari továbbképzés fontosságáról. A pécsi kamara elsőnek szervezett vidéken élelmi- szeripari továbbképző tanfolyamokat: molnáripari, sütőipari és húsipari tanfolyamot. A kereskedelem szintje emelésének érdekében kereskedelmi továbbképző tanfolyamokat is szerveztek. 186
