Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Tóth Tibor: Jövedelembiztosítás és tisztiszázalék a mernyei uradalomban
JÖVEDELEMBIZTOSÍTÁS ÉS TISZTISZÁZALÉK A MERNYEI URADALOMBAN Tóth Tihor Az 1848-as jobbágyfelszabadítás, illetve az ezt követő évek agrárváltozásai - mint tudjuk - rendkívüli átállási problémák elé állították a nagybirtokokat. A piarista rendkormánynak az 1849-es évre kiadott általános rendelete bevezetőjében így foglalta össze a jelentkező nehézségeket: „Az 1848-ik évi mártius 15-ke korunkban egy új korszakot idézett elő, egy olly korszakot, melyben élünk, és társadalmi viszonyaink minden legcsekélyebb részletei, ennélfogva még a mezei gazdálkodás is új irányt nyert: eddig pazar kézzel rendelkezhetett a gazda Tiszt a bizonyos, és előre kiszámított úrbéri napszámokkal s az idő viszontagságait leszámítva, aggodalom nélkül működhetett gazdászati körében, fáradalmai dús eredményének nyugodtan nézhetett elejbe: most azonban, .midőn e hatalmas eszköz kezéből ki van vévén, s egyedül majorsági erőre szorítva, a hű és lelkes gazda Tisztet nehéz aggodalom tölti el, ha meggondolja, hogy ezrekre menő károkat okozhat Uraságának, ha majorsági erejét csak egyszer is akár tudatlanságból, akár gondatlanságból nem annak idején, és módja szerint alkalmazza.”1 A hivatkozott rendelet idézett invokációja ugyan kifejezetten csak a munkaerő problémára utalt, de a jobbágyfelszabadítás tényének kommentálásával, bennefoglaltatott a feudális járadékok elvesztése által támasztott gond és - ami a két problémát összefogta - a parancsolóan szükséges üzemtani átszervezés gondolata is. Kétségtelen, hogy a jobbágyfelszabadítás következményei készületlenül érték a magyar nagybirtokok jórészét.’ A „bizonyos és előre kiszámított úrbéri” jövedelmek elvesztésén túl a polgári tulajdonjog előnyei mellett egyszeriben jelentkeztek az új jogállás terhei, hátrányai is. A termelés folyamatosságának a biztosítása két alapfeltételtől függött. Elsőként meg kellett határozni a gazdálkodás lehetőségeit és eszközeit a megváltásokkal, másodsorban meg kellett teremteni az új típusú gazdálkodás szükséges üzemtani feltételeit. E kettő optimális rendezése biztosította végső soron az üzletmenet alapvető céljának elérését, a jövedelem biztosítását, állandósítását és a lehetőség szerinti fokozását. Az alábbiakban a második feltétel néhány részproblémáját, nevezetesen a tisztek helyzetét részben szabályozó részesedési rendszer kérdéskörét és - ami ezzel összefügg - a tisztajövedelem fogalma értelmezésének változásait és számításának mikéntjét szeretnénk érinteni. * * * ÚJ
