Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Simonffy Emil: A paraszti birtokviszonyok vizsgálata tizenkét nyugat-somogyi faluban

JEGYZETEK

1. lla Bálint - Kovacsics József: .Veszprém megye helytöténeti lexikona. Budapest 1964. 13.- A lexikon egészére nézve utalok recenziómra: Agrártörténeti Szemle, 1969. 577-581.

2. Új Magyar Lexikon, Budapest 1961. I. köt. 314.

3. 1836. évi VI. és IX. te.

4. T. Mérey Klára: A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. Budapest 1965. 180-212.

5. Vö.: Simonffy Emil: Adatok a paraszti birtokviszonyok vizsgálatához Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. Agrártörténcti Szemle, 1968. 131-179., és az ott a 2. és 3. jegyzetben felsörolt irodalom. Az újabb irodalomból a teljesség igénye nélkül vö.: Sándor Pál: A parasztbirtok történeti statisztikai vizsgálata Moson megyében. Statisztikai Szemle, 1968; uő: A parasztbirtok típusai Vas megyében 1849 után. Vasi Szemle, 1967- 1968; uő: A XIX. századi telekföld történeti statisztikai vizsgálatának módszertani problémái. Történeti Statisztikai Évkönyv 1965-66. Budapest 1968; uő: Az úrbéri peres iratok. Levéltári Szemle, 1969; Fegyó János: Úrbéri perek és jobbágyfelszabadítás a ráckevei járásban. Ráckeve 1968.

6. A birtokrendezési perek iratai: Somogy megyei Levéltár (SML). A kaposvári cs. kir. Úrbéri Törvényszék iratai. Az iratok községenként vannak csomózva, a térképeket külön kezelik. A birtokkönyvek részben a periratokhoz, részben a térképekhez vannak csatolva. A következő birtokkönyveket használtuk fel (az évszám a hitelesítés éve): Balatonke- resztúr: 1805, 1847; Csákány: 1868, 1869; Csurgónagymarton: 1802, 1855, 1867; Felsőzsitfa:

1820, 1854, 1861; Főnyed: 1805, 1850, 1859; Iharos: 1858; Iharosberény: 1817, 1844, 1857; Liszó: 1844; Nemesdéd: 1869; Nemesvid: 1866 (2); Sávoly: 1805, 1844, 1850, 1859, 1875; Somogybükkösd: 1844, 1859. - Mivel falvainkban 1848 után nem volt maradvány - (Ba- latonkeresztúr 95 holdja kivételével), és írtásföld, így a rendezés során a paraszti birtokállomány lényegesen nem változott meg, a tagosítás miatt is csak néhány négyszögöles nagyságeltérések következtek be. így feleslegesnek tűnt a rendezés előtti és utáni állapot külön tárgyalása, vizsgálatainkhoz a legalkalmasabbnak tűnő birtokkönyv adatait választottuk ki, erre a táblázatokban szereplő évszám utal. - Mivel jelen esetben a kapitalista kori viszonyok vizsgálata volt a célunk, ezért az összehasonlíthatóság érdekében vizsgálatainkat csak abszolút területi mértékegységben (négyszögölben) végeztük el, amit átszámítottunk és kerekítettünk kataszteri holdra. - Nem tekinthettük feladatunknak a mérnöki munka pontosságának a megállapítását, néhány - a munkánk során szembeötlő - számolási hibát azonban kiigazítottunk.

7. Az 1770-es tabellák adatai: Balatonkeresztúr: 16 egész, 17 fél telkes, 24 1 2 telek; Csurgónagymarton: i két-, ii egész-, 28 féltelkes, 27 telek; Főnyed: 1 másfél, 2 egész-, 6 féltelkes 6 1/2 telek; Sávoly: 9 egész-, 24 féltelkes, 21 telek. - Bencze Géza szíves közlésé.

8. T. Mérey Klára i. m. 180-212.

9. Simonffy Emil i. m. 168-175.

10. Szabad György: A rendszeres kataszteri munkálatok agrártörténeti értékesítésével foglalkozó kísérletek célkitűzéseiről. Agrártörténeti Szemle, 1966; Báli János: Sárszentlőrinc az 1859. 1887. évi kataszteri felmérések tükrében. Uo; Fegyó János: Gelej az 1889. és 1910.

évi kataszteri felmérések tükrében, Uo.

11. Orosz István: A differenciálódás és kisajátítás. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. Budapest 1965. Szerk. Szabó István. II. köt. 107-138.

12. Magyarország földbirtokosai és földbérlői (Gazdacímtár). Budapest, 1937.

13. Az 1935. évi földbirtokok és gazdaságok számának, nagyságszerinti megoszlásának összevetése külön problémát jelent. Vö. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 105. köt.

14. A birtokkönyvek alapján a következő helységekben sikerült a határ megoszlását megállapítani. (kát. hold):

131