Lukács Gyula - Keményfi Béla: Magyar foglyok a szovjet lágerekben és a börtönökben 1945-1953 - Iskola és Levéltár 40. (Kaposvár, 1996)

Részletek Keményfi Béla Magyar leventék a sarkkörön túl… c. könyvéből - Az északi sarkkörön túl

A láger élet-halál ura, Hitrij, /Ravasz/ Valogyka is az invalid brigádhoz tartozott. Huszonkettedik évét töltötte. Huszonkét évvel azelőtt három évre ítélték, azóta bejárta majd az összes szovjet lágert, és gyilkosságokért összeszedett huszonöt évet. A vorok fejedelemként tisztelték és féltek is tőle. A hosszú börtönévek alatt a sző szoros értelmében megtollasodott, pehely- vánkosokkal és paplanokkal megvetett priccsen aludt. Ez az alacsony, vézna, negyven év körüli emberke kezében tartotta a lágert. Intésére loptak, raboltak, gyilkoltak. Csicskása szolgálta ki. A többi vor vakon engedelmeskedett neki. A szökés miatt engem nagyra becsült. Bántódás nem érhetett. Jaj lett volna annak, aki bántani merészelt volna. Vele gyűlt volna meg a baja. Egyébként jól sakkozott, többször játszottam vele.

Hitrij Valogykával egy barakkban lakott Gluhoj /Siket/ Ványa. Raktárba tört be, huszonöt évet kapott. A lágerbe kerülésekor siketnémának tetette magát. Jól tudta, a siketeket nem kötelezhetik munkára, mert nem hallják az őr figyelmeztetését. így nem kellett dolgoznia.

Folytathatnám furcsa, sokszor szánalmas figurák felsorolását, de csak a legérdekesebb személyeket említem meg.

Egy életre szóló barátságot kötöttem a budapesti /kelenvölgyi/ Farkas Józsi bácsival, aki 1950. decemberében került hozzánk. Akkor már kilencedik éve raboskodott.

Apját, aki 1919-ben egy gyár üb. elnöke volt, a Tanácsköztársaság bukása után kivégezték. Ő maga vöröskatona, majd a nógrádi vörössegélyének egyik szervezője, 1940-ig egy angol érdekeltségű gyárban dolgozott elektroműszerészként.

Ekkor fedeztek fel a lakásán egy sokszorosítógépet. Letartóztatták, és nyolc hónapig a Konti utcai börtönben kínozták. Négy társával együtt kiengedték, a Magyar Kommunista párt tagjaként felsőbb utasításra 1941-ben emigrált a Szovjetúnióba.

Átlépve a határt először szeretettel fogadták. Kísérővel Moszkvába irányították őket. Útban Moszkva felé kitört a háború, a németek megtámadták a Szovjetúniót.

Levették őket a vonatról, és kémkedés vádjával bíróság elé állították. Három társával együtt tíz-tíz évre ítélték. Murmanszk vidékére került. Józsi bácsi mint meggyőződéses kommunista -véleményem szerint a kilenc év börtön sem rendítette meg hitében -biztos volt abban, ha elmegy Sztálinhoz és elmondja a vele szemben történt igazságtalanságot, akkor az ítéletét megsemmisítik. Mind a négyen megszöktek, pár kilométer után elfogták

108