Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban - Iskola és Levéltár 37-38. (Kaposvár, 1993)
III. Somogy az Árpád-korban (1100-1300-as évek) - 3. Az Árpád-kori somogyi egyházak a régészet tükrében
középkori templommal, valamint Bodrog-Bű, Babócsa, Kaposszentjakab három-négy egyházzal, köztük kolostorokkal is bírtak. A kutatás azt is kiderítette, hogy a legkiemelkedőbbek a somogyvári, kaposszentjakabi, a babócsai, a bodrog-büi korai (XI-XII. századi) bencés apátságok, illetőleg a segesdi, a csákányi (XIII-XIV. századi) királyi, királynéi alapítású ferences koldulórendi kolostorok. Az is kiderült, hogy már a XI-XII. században - a jelentős téglaépítészet mellett - a megyében nagyobb számban kőből is épültek egyházak, köztük falusi templomok. Vizsgáljuk meg, hogy erre milyen bizonyítékokat találhattunk a legfontosabb somogyi központok templomfeltárásainál. a/ Az Árpád-kori somogyi ispánsági központok egyházai Somogyvár templomai A jelentős megyeközpont újabbkori ásatását dr. Bakay Kornél végezte. Somogyváron a Kupavárban Bakay tárta fel 1972-1989 között az 1091-ben - Szent László által alapított - a francia Saint-Gilles alá rendelt bencés apátságot. Ez a Szent Péter és Pál, valamint Szent Egyed tiszteletére dedikált bencésegyház, az 57x25,2 m-es külméretű bazilika, amely három hajós, három apszisos és kívül-belül bénákkal tagolt kő és tégla váltakozásával épült, É-on a hozzátartozó kolostorszárnyból, illetőleg különböző melléképületekből állt. Korban megelőzte az ugyan csak a Kupavárban a XI. század elején felépült, 12 m hossztengelyű 7,5 m széles, félköríves szentélyű téglatemplom, amelyet valószínűleg Szent István alapíthatott. Nagyon korai egyháza lehetett szerintünk is a Somogyvár Saint Apollinaris egyháza, amelynek kő maradványai, a Kupavártól pár száz méterre kerültek elő. Csakúgy mint a Kürtőn lévő Szent István udvarház plébániegyháza, a Szent Györgynek dedikált templom. Az ezen kívül még számontartott három egyház régészeti maradványait nem részletezzük (Erdészet, Általános Iskola, Makovistya dűlő stb.). Mindenképpen a legfontosabbnak látszik a Szent László temetkezőhelyeként is szolgáló bazilika, amelynek különleges román kori faragványai - a XI-XIII. századból származó - lombard-francia hatásokat tükrözik. Segesti egyházai A mai Felsősegesden 1981-1989 között mi végeztünk feltárásokat. Az Árpád-kori és a középkori várban találtuk meg az ún. királyi, királynéi majd főúri rezidenciális magánkápolnát. (Ez lehetett talán a forrásban említett Szent Anna vagy a Szent János kápolna?) A vártól D-re pár száz méterre, a mai Bozsoki (egykori Parragi-Csöröncsics) földön egy ismeretlen titulusú Árpád-kori és középkori téglatemplomot figyelhettünk meg. Az előbb említett vártól Ny-ra, a másik alacsonyabb dombon tártuk fel az Árpád-kori királyi, királynéi civitas, majd a középkori oppidum egyházát. Vagyis megtaláltuk az 1690-es forrásban “fallal kerített egyház' ’-ként említett plébániaegyházat. Ez egy nagykiterjedésű temető D-i szélén került elő. A kb. 20x7 m-es, egyenes záródású szentéllyel rendelkező gótikus stílusban átépített tégla támpilléres egyháza alapfalában maradt meg. (A szentélyében még a díszes oltár alapjának a maradványát is feltártuk). Ez lehetett a Szent 45
