Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban - Iskola és Levéltár 37-38. (Kaposvár, 1993)
III. Somogy az Árpád-korban (1100-1300-as évek) - 3. Az Árpád-kori somogyi egyházak a régészet tükrében
Mihály tiszteletére szentelt városi templom. Tőle D-re 30-50 m-re egy kisméretű (esetleg kör alakú!) építmény, talán egy másik templom maradványait tártuk fel. A középkori Segesd vártól, illetőleg a mellette lévő civitastól (majd oppidumtól!) DNY-ra létezett - a forrásokból ismert - Szent Miklós tiszteletére szentelt egyház, a temetővel (a mai tsz- magtár). Ettől még délebbre (a mai Szentkút táján) lokalizáltunk egy ún. nagy egyházat (talán a ferencesek Árpád-kori Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kolostorának a helyét). Ehhez külön tartozhatott kápolna is. Nincs lehetőségünk, hogy külön foglalkozhassunk a Segesd határában előkerült többi egyházakkal, illetőleg templomos helyekkel. A lényeg az, hogy egy Somogyvárhoz hasonló jelentős királyi alapítású egyházi szervezetet figyelhettünk meg Segesd ispánsági központ és íoesperességi székhely esetében is. b/ Az Árpád-kori somogyi nemzetségi központok templomai Kaposszentjakab egyházai Somogy megye legkorábbi nemzetségei közül a legtöbb idegen, német eredetű volt. Ugyancsak német származású az a Győr nemzetség, amelynek Atha, Otto nevű nádorispán rangú őse 1061- ben Kapos szentjakabon kegyúri bencés apátságot alapított. Nagy Emese régész 1960-1966 között tárta fel a három-hajós, egy apszisos típusú, téglából épített kegyúri egyházat. A bonyolult elrendezésű templomhoz délről csatlakozott a központi udvaros, kerengős elrendezésű kolostori lakóépület. A román és gótikus periódusú bencés kolostortól É-ra 20 m-re állt a középkori oktogonális tégla anyagú temetőkápolna, mintegy önálló plébániaegyház. A megye legkorábbi (XI. század közepi) kőfaragványai innen kerültek elő. Az oszlopfejezetek, oszloplábazatok - palmetta-, akantuszlevél - motívuma a keleti bizánci ízlésvilágot tükrözi. Babócsa egyházai A Győr nemzetség szentjakabi bencés apátságához hasonlóan korai (XI. század második fele) az ugyancsak német eredetű Tibold nemzetség Szent Miklós tiszteletére alapított bencés apátsága. A kolostoregyüttesből egy apszisos, téglalapalakú hosszú hajóval rendelkező, 25x10 m-es alapterületű egyház kőfal maradványait tártuk fel 1988-ban. Majd tőle Ny-ra 1989-1922 között az L alakú kolostorszámy maradványa is előkerült. A tőle 50-60 m-re D-re megtalálható 12x8 nies alapterületű egyhajós, félköríves téglából épült plébániaegyház, (Szent Egyed). Ez a - somogyvári bencés apátságnál látott - halszálkás falazatú (opus spicatum) technikával készült. A bencés apátság (de lehetséges, hogy a románkori plébániaegyház) kőtemplomát díszítették. Erre utal az általunk 1984-ben megtalált Szent János evangélistát ábrázoló XII. századi faragott kőtöredék. Az ún. ráüli egyházak A Koppányi legyőző, ugyancsak német eredetű Vencellin-Rádi nemzetség kegyúri egyháza már a XI. században állt. Éri István 1957-ben folytatott feltárásai szerint ezt a kisméretű, patkó alakú szentéllyel rendelkező 11,5 m hosszú és 7 m széles egyházat a XIII-XIV. században 9,5 m-rel 46
