Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban - Iskola és Levéltár 37-38. (Kaposvár, 1993)
II. A somogyi állam- és egyházszervezés (997-1100) - 4. A somogyi korai (X-XI. századi) egyházszervezés a források alapján
században (ld.f Nagy) Berény, Lulla, Maros, Csaba, Endréd). Ezek először királyi, királynéi birtokok lettek, majd innen hasított ki birtokokat a tihanyi bencések számára is 1055 táján I. András király, amikor létrehozta a tihanyi apátság szervezetét. A XI. század elejétől ezen a területen is erősen terjeszkedett a pannonhalmi bencés apátság, amelynek még a hálás István király adott fontos birtokmagokat {Csaba, Gany, Megyer, Kiüti, Endréd). A Siófok és környékén az államalapítás után keletkezett első egyházak, kápolnák elsősorban a király, a királyné, az ispánság szervezete, a székesfehérvári káptalan, a veszprémi püspökség és káptalan, a világi birtokosok (különböző nemzetségek) révén épülhettek fel. Megtartva a besenyők, a berények, a Kér, a Megyer törzs bizánci vallás felé hajló vallási igényeit is. Hiszen tudjuk, hogy a Dél-Dunántúlon Bulcsú és Tormás vezérek 948-ban már a bizánci, azaz a keleti keresztséget vették fel. Nagy valószínűség szerint Koppány vezér is a bizánci kereszténység híve lehetett. Tehát Somogybán is - István egyházszervezete előtt - jelentősebb lehetett a bizánci egyház szerepe, mint azt gondolnánk! Miről is tudósítanak még a patrociniumok, vagyis a templomi védőszentek? A bizánci egyház korai somogyi emlékei (patrociniumok) A segesdi foesperesi kerületben (de másutt is) Nagyatád Szent György patrociniuma mellett, - Szabás Kozma és Dómján egyháza szerepel. Görgeteg Kozma titulusú egyháza viszont Homokszentgyörgy ÉNY-i szomszédja. Ugyancsak Szent György egyháza van Tótszentgyörgynek, valamint Besenyeaszó településnek és a környékén van Mernye és távolabb Babócsa, a Szent Miklós titulusú egyházaival. A magyarországi történet- és régészettudomány ezekből a bizáncinak is tartható patrociniumokból, titulusokból (Szent Demeter, Szent Kozma és Dómján, Szent Miklós, Szent György, Szent János, Szent Mihály, Szűz Mária...) vezeti le a bizánci korai, X-XI. századi térítés nyomait. Vagyis a Segesden és a környékén lévő titulusok (Szent György, Szent Miklós, Szent Kozma és Dómján) egy ilyen akár az államalapítást megelőző emlékei is lehetnének? Nagyon fontos, hogy két helyen (Rinyabesenyő, Besenyőalsó) az idegen, a török eredetű besenyők katonai települése mellett vannak a bizánci patrociniumok. Már tíz évvel ezelőtt felvetettük, hogy Somogybán általában a Szent György helynevek és patrociniumok, valamint a bizánci névadásé helyek, egyházak környékén besenyő és berény népelemeket találunk. Tehát a besenyő és a velük rokon berény, valószínűleg katonai népességek kultusza itt a harcos Szent György tiszteletéhez kapcsolódott. Ennek a kultusznak a fellendülése, illetőleg a besenyők, a berények idekerülése pedig a Szent István által végrehajtott államszervezéshez (998-XI. század eleje) köthető. Hiszen mint említettük, a monda szerint Szent Mártonnak és Szent Györgynek köszönhette a Koppány, illetőleg a pogányság feletti győzelmet. Ezzel a győzelemmel kapcsolatban megfigyelhetjük, hogy Boglártól Ordacsehiig, Pusztaszentgyörgyön át Buzsákig négy Szent György tiszteletére szentelt egyházat találunk. Vagyis az Istvánt a győztes csatában támogató szentek különleges kultusza alakult ki. Elsősorban az ilyen eredetű, a törökfajú: besenyők, berények és a közelükben lévő cseh, bolgár katonai népek telephelyénél Szent György és a bizánci szentek kultusza volt divatban. Ezt a “koncepciózus” István-i állam- és egyházszervezést erősíti például a Segesdtöl délebbre lévő falu Rinya-Szentkirály, valamint Nagybajom, illetőleg Mezőcsokonya határában elpusztult Szentkirály települések, ahová a források szerint, “a szentkirály népei települtek”. Amennyiben ezeket a fontos patrociniumokat továbbvizsgáljuk, akkor (Rinya)Szentkirálytól É-ra megtaláljuk - a mai Szentmihálypuszta helyén álló falu - Szent Mihály titulusú egyházát is. 26
