Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban - Iskola és Levéltár 37-38. (Kaposvár, 1993)
II. A somogyi állam- és egyházszervezés (997-1100) - 3. A somogyi korai (X-XI. századi) várak, várközpontok
A harmadik, a nagyon fontos Motte-vár típust a Fonyód-Ordacsehi-né\ láttuk. A babócsai nemzetségi központ Rinya menti mocsári gázlójának ugyancsak ez a jellegzetes vára. A 30 m-es átmérővel és 6 m-es magassággal rendelkező vártípus Péterhidánál, Csákány-Maróinál is megfigyelhető. Ezeknek mindegyikében középen egy-egy gerendából ácsolt torony lehetett. Mindegyik vártípus, stratégiai fontosságú helyen, többnyire útcsomópontoknál épült, és ezért általában korszerűsített, átépített formában a későbbi időszakban is szerepeltek. A dél-somogyi (segesdi) korai (X-XI. század) várak Nézzük meg ezeknek a korai ispánsági és nemzetségi központoknak, illetőleg a hozzájuk kapcsolódó váraknak a szerepét például Dél-Somogybanl A Segesden megtalált jelentős korai Árpád-kori földvárat már említettük. Most csupán a Nagyatád és Babócsa közötti útvonal szakaszát vizsgáljuk meg alaposabban. Itt a Rinya mellett több, alig ismert földvár, illetőleg erődítés van. A legelső éppen a Nagyatádtól északkeletre, a szabást Rinya kanyarulatában, egy jól védett helyen, a nagyatádi Rinyához is közel állt. Ez az ún. Várdomb, amely a ganajosi erdőtől északra, a Rinya szabási ágának partján, közvetlenül a nagykorpádi határ mellett, egy meredek parti szögellésen, átkelőhely mellett emelkedő homokdombon található. Keletről, északról és nyugatról - a már említett - Rinya fogja körül, délről pedig egy kb. 3 m mély és 4,5 m széles árok védte. Az erőd magassága kb. 10 m, megközelítőleg kör alakú, kb. 30 m-es felső átmérővel rendelkezik. Északkeleti részén, közvetlenül a folyó fölött egy épület, valószínűleg őrtorony állt. Nagyatád déli részén van a másik, az ún. pácodi Kupavár. Ez a vár a Rinya árterében, a folyó bal partján emelkedő homokkúpra épült. A Bakházát Pácodon át Háromfával összekötő átkelőhely mellett található. A folyó jobb partján egy kis méretű (12x12 m-es, 215 m magas) Fehérvárnak nevezett mocsári megfigyelőhely is megmaradt. Az út déli végén Babócsánál, a Rinya bal partján állhatott - feltehetően a ma is látható középkori vár helyén - a Tibold-nemzetség földvára és egyben birtokközpontja. Sándor fi György és Nováki Gyula - az 1984-ben végzett felmérései alapján - a XV-XVII. századi forrásokban szereplő, 1,5 ha nagyságú, az északi oldalon három bástyával a Rinyára, míg a déli oldalon két sarokbástyával a középkori településhez kapcsolódó végvártól északra található egy korai vár. Ez a 30x35 m-es, vagyis 0, l ha alapterületű, ún. 33-as domb, amelyet - a felmérés szerint - a Rinya egyik holtága folyta körbe. A homokbánya metszetében jól megfigyelhető, hogy az egykori kis szigetet rátöltéssel megmelték. Ez az ún. Motte-típusú kis földvár XI-XIII. századi eredetű, de a török-korban még használták. Ezeknek a váraknak az alapjaiban ugyancsak Árpád-korra datálható, jobb oldali ellenerődje ismert, az ún Nárciszos nevű, 4,3 ha alapterületű, kb. 230x220 m-es téglalap alakú, 2 m (helyenként 1 m) magas sánccal rendelkező, két részből álló területen. Jelenleg - a török korban is használt - várnak a 7 bástyája figyelhető meg. A vár típusa, elhelyezkedése alapján biztosnak látszik, hogy a Nagyatád környékén folyó három Rinya-ág-, a taranyi, a lábodi, majd az egyesült Rinyák mocsaras árterületein átvezető észak-déli fontos útvonalak, valamint a különböző átkelőhelyek, révek őrzésére keletkezhetett. Csakúgy, mint a komiósdi, péterhidai, a barcsi és más, így a drávagárdonyi várak, amelyek nyomaikban szintén napjainkig megmaradtak. Külön említhetjük a Dráva bal partján, illetőleg s somogyi felén lévő Árpád-kori várakat, így Bélavárat, valamint az ún. királyi útvonalakhoz csatlakozó Csurgót, Zákányt, amelyek egy-egy királyi, királynéi udvarhelyét is jelölnek. 23
