Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)
Az óvodákról
-32 A nemzetiségek által lakott települések közül nyári menházak állítására kötelezték Döröcske, Ga- dács, Miklósi, Somodor, Szorosad községeket az igali járásban, Bőszénfa, Homok, Szomajom falvakat a kaposvári járásban, Tótgyugy, Vámos lakóit a lengyeltóti járásban, Bizét a marcali járásban, Bélavárt, Bolhót, Heresznyét a Nagyatádiban, és Drávaszentmárton, Endrőc, Hárságy, Lakócsa, Németújfalu, Pálfalu, Szentborbás, Teklafalu, Szulimán, Tótkeresztúr településeket a szigetvári járásban. Belezna, Boldogasszonyfa, Bonnya, Drávakeresztúr, Kercseliget, Potony, Szabadi, Szentmiklós, Szentlászló, Szülök és Tótújfalu esetében - mivel kötelezhetők nem voltak - "az állami nyelv elsajátítása céljából is igen kívánatosnak" tartották legalább egy nyári menedékház felállítását. A községek túlnyomó többsége elismerte ugyan az óvoda hasznosságát, mégis kevés kivétellel megtagadták azok felállítását. Legtöbben a felállításhoz szükséges összeg hiányával indokolták e lépésüket. Legtöbb helyen nem volt óvodának alkalmas helyiség, bérelni nem lehetett, építeni pedig képtelenek voltak. A földművelő és a napszámos lakosság közterhei enélkül is az elviselhetetlenségig fokozódtak, pótadójának százaléka magasra szökött. Számukra már csak időmegtakarítás szempontjából is előnyösebb, sőt határozottan kényelmesebb volt a gyermekeket otthon gondozni, azokra otthon állandóan felügyelni, hiszen nem kellett a gyermeket az esetleg távol eső menedékházba elkísérni, ugyanoda a gyermek számára napjában több ízben élelmet, esetleg ruhát vinni, este pedig hazakísérni. E kellemetlen, a földműves nép számára sok időveszteséggel járó napról-napra ismétlődő teendő különösen a nyári dologidőben nagy tehertételt jelentett. Egy másik részük azzal védekezett, hogy csakis a községhez tartozó pusztabeli gyermekekkel eg'ütt van 15-nél több menedékház-köteles gyermek, az utóbbiakban pedig a távolság folytán oda nem járhatnak be. A közigazgatási bizottság átiratában ezért az illetékes szolgabírók meghagyták, hogy a nem kötelezhető községek képviselőtestületeit a nyári menedékházak szükségességéről, s számtalan előnyéről a lakosságot felvilágosítsák, "s általában a kulturális érdekeiket szolgálni hivatott intézetek fölállítására szükséges áldozatok meghozatalára rábírják". S mivel a felsorolt községekben keveselték a gondozásban nem részesülő gyermekek számát, néhány községben a közigazgatási bizottság elrendelte az összeírások fölülvizsgálatát, melyre 1892. nyarán került sor. A főszolgabírák a közigazgatási bizottság utasítása szerint hűen teljesítették az újbóli összeírást, s a kimutatásokat a "tényleges állapotoknak" megfelelően fölterjesztették. Községek 1981 nemzetiség gondozásban magyar más részesül nem 1982 nemzetiség gondozásban magyar más részesül nem Almamellék 38 34 n 78 — 38 34 n nincs adat Belezna 22 54 h 76 — nincs adat Boldogasszonyfa 12 38 n 50 — 12 33 n 32 13 Bonnya 7 12 n 19 — nincs adat Drávakeresztúr 9 20 h 20 8 9 20 h 21 8 Kercseliget 15 51 n 58 8 ua. mint az előző évben Potony 14 37 h 44 7 13 31 h 36 8 Szabadi 13 11 n 24 — nincs adat Szentmiklós 3 68 h 70 1 nincs adat Szentlászló 9 49 n 58 1 9 49 n 33 25 Szülök 9 109 n 118 — ua. mint az előző évben Tótújfalu nincs adat 8 40 h 37 11 n = német; h = horvát
