Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)
Az óvodákról
-33 Kercseliget községben a megismételt gyermekösszeírás ugyanazt eredményezte, mint az első. Gabso- vits főszolgabíró meggyőződött arról, "hogy a nemzetiségi tekintetek legkevésbé sem vezérelték a nevezett község elöljáróságát az összeírás teljesítése körül, egyszerű oka az lévén a gondozásban nem részesülő kevés számának, hogy a község lakosságának legnagyobb része istállózott teheneket tart, melyek gondozása céljából minden háznál egy felnőtt családtagnak naponként otthon kell tartózkodnia, ki azután a jelzett foglalkozás mellett a szintén otthon hagyott 3-6 éves gyermek felügyeletére hivatva van". "Aszentlászlói, boldogasszonyfai és almamelléki elöljáróság a törvény szellemét nem fogta föl helyesen - írta a szigetvári főszolgabíró jelentésében -, mert az összeírás alkalmával megelégedtek azzal, ha valaki úgy nyilatkozott, miként kellő gondozásban részesül, s nem kutatta, hogy ki által és miként teljesítetik." Annak ellenére, hogy a megismételt összeírások a községekben 15-nél több gondozásban nem részesülő gyermeket jeleztek, a községek határozottan állították, hogy bennük gondozásban nem részesülő gyermekek nincsenek. Több szolgabíró szerint ezt azért tették, hogy a felállítás és a fenntartás terhe alól mentesüljenek. Szulokban megismételt óvoda és menedékház köteles gyermekek újbóli összeírása folytán a szolgabíró által felvett jegyzőkönyv is hasonló eredményt tartalmaz. A "... lakosságnak meggyökeresedett természete, hogy lakóháza őrizet nélkül soha egy percre nincs. Ha a férj mezei munkára megy, akkor a nő, ha még oly fiatal, még oly munkabíró is, otthon marad a ház őrzésére, és a gyermekek felügyeletére. Ez alól kivétel nincs. Ha idős asszony van a háznál, az állandóan otthon van..." S hogy a horvát ajkú községekben oly kevés felügyelet nélküli gyereket találtak az összeírók, azt Fenyősi Ödön a szigetvári járás főszolgabírója azzal magyarázta, hogy a horvát családok rendkívül népesek, minden családban van öregasszony, aki mezei dologra soha nem megy, egyedüli kötelessége a ház és a gyermek őrzése. Kimutatás a nagyatádi járás területén menedékház fölállítására kötelezett községek költségeiről KOzségek(x) dajka javadalmazása menedékház helye költségek fedezésére megnyitás ideje Bélavár havi 10 Ft bérházban évi 60 Ft 30 %-os pótadó 1893. májusi. Bolhó havi 10 Ft bérházban évi 60 Ft 1883. évi költségvetésben biztosított 1891 július 15. Heresznye havi 10 Ft bérházban évi 60 Ft 30 %-os pótadó és a gyermekek után fizetendő összeg 1893. júliusi. Vízvár havi 10 Ft bérhelyiség évi 60 Ft 30 %-os pótadó 1893. május 1. x - valamennyi horvát község
