Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)

Magyarosítási mozgalmak

-29 Tótkeresztúron, Szulimánon, Almamelléken és Mozsgón, továbbá Boldogasszonyfán és Szentlászlón?" - tette föl a kérdést báró Tallián Béla, Somogy vármegye alispánja.(87)

A Somogy vármegyei Közművelődési Egyesület is a magyarosítás fő színterévé a népiskolát kívánta tenni.

A közművelődési egyesületek igen nagy súlyt fektettek a hazafias nevelésre, a 'magyarrá válás" első, legfontosabb lépésnek tartották a 'magyar érzület" megszületését. Úgy vélték, ebben a népiskolával karöltve igen sokat tudnak tenni, ha nemzeti ünnepélyekbe bevonják a tanulóifjúságot. Fontos feladatnak tartották hazánkban az összes, ún. történelmi helyek történelmi nagyjaink lakó- és szülőházainak felkutatását, majd azoknak emlékoszlopokkal, emléktáblákkal történő megjelölését. Nemzetiségi vidéken magyar és nemzetiségi nyelvű feliratok használatát ajánlották. Lényegesnek tartották az elemi és középiskolák ifjúságát értelmüknek megfelelő hazafias olvasmányokkal történő ellátását és pedig nemzetiségek részére anyanyelvükön. Hasznosnak tartották magyar tárgyú, művészeti értékű képek reprodukcióinak - akár ráfizetéses - terjesztését magyar és más nyelvű (német, horvát, román...) magyarázó és lelkesítő feliratokkal.

S minden alkalmat megkívántak ragadni a nemzeti színek használatára, a Himnusz és a Szózat eléneklésére.(89) Somogybán a közművelődési egyesület elképzelései, tervei azonban nem váltottak ki lelkesedést. A pénz még csak-csak összegyűlt, de az ügyek intézésére, az eszmék terjesztésére sem kedv, sem akarat nem mutatkozott. Alakosság közömbös maradt e mozgalom iránt.

A SKV választmánya a közigazgatási bizottság kezébe kívánta adni a magyarosítás ügyéi, s ebben a folyamatban a végrehajtás ellenőrzésével a tanfelügyelőt kívánták megbízni oly módon, hogy továbbra is a tanfelügyelő elsőrendű feladatának tekintették a nemzetiségi községek népiskoláinak évenkénti meglátogatását. A magyarosítás ügyének a közigazgatási hivatalokat is igénybe kívánták venni, emellett, mint említettük, ebben a munkában az alapvető szerepet a lelkészi és a tanítói karnak szánták.

Somogybán az egyesület tevékenysége jobbára a magyarosítás terén kiváló 'sikereket" elén lelkészek, tanítók, tanítónők, óvónők jutalmazására korlátozódott, s emellett gondot fordítottak a nem magyar ajkú községekben a magyar nyelv elsajátításában kitűnt, legjobb eredményt elért népiskolai növendékek díjazására. Közöttük az egyesület megalakulásától 1913-ig 5000 korona értékben hazafias tartalmú irodalmi műveket és imádságos könyveket osztottak ki. Ezenkívül a Dunántúli Közművelődési Egyesület a földművelésügyi miniszter és az Országos Közművelődési Tanács támogatásával könyvtára (nép- és gazdasági) vándcroltaíotí a vármegyében.