Marek János: Adatok a somogyi agrárproletáriátus és a birtokos parasztság történetéhez 1929-1942 - Iskola és Levéltár 34. (Kaposvár, 1991)
Bérek; bérmozgalmak; munkaerő-piac
A munkások nem győzhet ők meg arról, hogy a törvény impera - tív rendelkezései úgyis módosítani fogják a rossz szerződéseket. Nem hisznek és nem akarnak leszerződni. A tabi járás területén az a helyzet, hogy a gazdaságokban nincs cseléd és nincs munkás. Amennyiben e tekintetben sürgős intézkedés nem történik, megakad a mezőgazdasági munka." /35/ Most már azt kutatva, hogy mi az oka ennek a hirtelen, fordulatnak - annak, hogy az eddigi évek nagy munkaerőkínálata hirtelen, munkaerő hiányba csap át - több fontos tényezőt kell figyelembe venni. A háborús helyzet a leglényegesebb. Ez rengeteg munkaerőt vont el a mezőgazdaságból. Egyrészt a kezdődő behívások miatt, másrészt a hadiipar növekvő munkaerőigénye következtében. A Teleki-kormány épp úgy elkötelezte magát Németországnak, mint a megelőző kor - mányok. Németországban a behívások következtében a mezőgazdaságban munkaerőhiány lépett fel. így a harmincas évek végén sok magyar mezőgazdasági munkás talált jobb kereseti lehetőséget a fejlettebb német mezőgazdaságban. Somogyból is több száz munkás talált munkára ott. A háborús politika következtében megnőtt tehát a munka - erő értéke, s ez abban is kifejezésre jutott, hogy a kormány a munkásosztállyal szemben látszatra liberálisabb politikát folytatott, hogy az elégedetlenség élét tompítsa. Politikája középpontjában, továbbra is a birtokos osztály érdekeinek védelme állt. A mezőgazdaságban, bekövetkező pillanatnyi munkaerőhiány miatt mégis azzal vádolták a Teleki-kormányt, hogy túl nagy hangsúlyt fektet a munkásosztály szociális körülményeinek javítására, és ez az oka annak, hogy a gazdatársadalom a legégetőbb mezőgazdasági munkák idején, munkaerőhiány - ban. van. "Szerény véleményem szerint gyors hatósági beavatkozásra volna szükség - írja a tabi főszolgabíró. Jelentkezésre kel34