Horváth János: Képzőművészek Somogyban. Somogy képzőművészei 1780-1945 - Iskola és levéltár 32. (Kaposvár, 1990)

Előszó

és az akkor felkapott Vágó Pál tanítványa volt. Jogi tanulmányait megszakította. Egy évi katonai szolgálat után, 1890-ben Münchenben Hollósy Simon magániskolájába ment, hogy felkészüljön az akadémiai próbarajzra. 1891 tavaszán iratkozott be Hackl tanár osztályába, ahol együtt járt Lyka Károllyal. A Párizsból Münchenbe visszatért festők /Csók, Ferenczy, Iványi-Grünwald/ beszámolóinak hatására Kunffy még annak az évitek az őszén beiratkozott a párizsi Julian Akadémiára. Mesterei a korabeli francia történeti fesztészet jeles képviselői - Jean Paul Laurens és Benjamin Constant - voltak. Hárpm év elteltével befejezettnek érezte művészi tanulmányait. Első képét, az Ötórai teát a Nagy Szalon zsűrije elfogadta kiállításra. 1895-ben visszatért Münchenbe és ott festette a Jób című biblikus képét a milleniumi kiállításra. Hollósyék ez idő tájt tértek haza a Nagybányai iskola megalapítására. Kunff.V ekkor még nem döntött arról, hogy festőként megmaradjon a sötét akadémista modornál, vagy a plein aizqjjjjt, a napfényszíneket fesse természet után. Szülei bíztatására 1897- , ben hazajött és befejezte megszakított jogi tanulmányalt. 18984, ban tért vissza Franciaországba, és megfestette a dekoratív, plein air színezésű, modern szecessziós M&ndlik Oszkár és neje a bretagnei tengerparton című képét. Nyaranként apja birtokán kezdett falusi életképeket festeni. Ezek realizmusa mindenkor nehezebb fajsúlyú. .' voltai mint franciaországi témái. 1901-ben megnősült és Párizsba költözött feleségével. 1905-ben a francia festők kollektív kiállítását szervezte meg Budapesten, amiért a francia állam a becsületrenddel tüntette ki. 1905-től már Somogytúron töltötte a nyarait. Ott festette főművét, a Gyermektemetést /1907/, valamint további jelentős plein air - naturalista kompozícióit: Bivaly fogat /1908/; AratólTnííepély /1908/, Somogy túri lányok vasárnapi beszélgetésben /1909/, Somogy túri lakodalom /1910/. Rátalált a cigánytémáira is, amelyek egzotikus külsőségeket kölcsönöztek művészetének. A párizsi Szalon közönsége előtt a legnagyobb sikereket a cigányos képek hozták.-- 1913-ban 144 képét állította ki a Georges Petit