Stamler Imre: Milyen lehetett az ősi Somogyország? - Iskola és Levéltár 31. (Kaposvár, 1989)
II. Nemzetségfői, vezéri, fejedelmi szálláshelyek, törzs- és népnevek, szolgáltató falvak - Bogát
28 Bogát dux vagy fejedelem volt Somogybán? Ha a somogyi helynevek távolságát tekintem, akkor ez azt igazolja, hogy Bogát dux lehetett itt, mert a távolság 70 km. Ekkora távolságú szállásváltó utat a hercegek, duxok használtak. Ilyen méretű szállásváltó utakat a helynevek alapján más vezéreknél is regisztrálni lehet, Bő, Jutas, Bahócsa helynevei ekkora távolságra vannak egymástól. Más a helyzet, ha más megyékben keresünk azonos helyneveket. A baranyai Bogát helynév már 150 km-t fog át, és ez fejedelmi méretű szállásváltó út. Ha a Gyöngyös patak felé is vezetett az út, akkor a méret még nagyobb! Bogát személye azért érdekes, mert a karhászokhoz ugyanúgy kapcsolható, mint az árpádokhoz. Tájon miért? Más érdekessége is van az itteni szállásváltó utaknak, uralmi területeknek. Nem a vizek mellett történt az úr vonulása. Györffy György a mongol, keleti szállásváltó utak mintájára feltételezi, hogy a magyar fejedelmek is vizek mellett vonulok téli és nyári szállásaikra. A Dunántúl belsejében, nyugatra így nem lehetett hatalmat kiépíteni, másképp kellett szervezni. Talán itt az ősi utak adták meg a vonulás irányát! Somogybán talán a szállásváltó mozgások az ősi utakhoz igazodhattak, a vonulások a vízválasztókon történtek. Talán így volt a Dunántúl nyugati részén is. Somogybán esetleg az képzelhető el, az tehető fel, hogy a Rinya és a Balatonba folyó patakok mentén végzett valaki ingamozgást, ugyanis a Tetves patak és az Őrei árok vonalában lehetett mozgás. A karhasok és a vasolvasztás Valószínűleg kezdetben, a X. század első felében a karhasok nagy vasolvasztó telepei, vasércbányái a Dunántúl nyugati részén voltak, ők hozták létre a Vasvár környéki vasművességi szervezetet. Ehhez a központhoz a helynevek szerint Hálnak és
