Stamler Imre: Milyen lehetett az ősi Somogyország? - Iskola és Levéltár 31. (Kaposvár, 1989)

II. Nemzetségfői, vezéri, fejedelmi szálláshelyek, törzs- és népnevek, szolgáltató falvak - Bogát

- 23 Bogátnak, Bulcsúnak köze lehetett, hisz több vezéri helynév közvetlen közelében találtak rá a vaskohókra, telepekre«,

A Mecsek közelében is lehettek hajdan vasolvasztók, talán Bogát felügyelete mellett, hisz a Vasad név nincs nagy távolságra a baranyai Bogád helynévtől* Itt is van vasérc a közelben.

Az sem kizárt, hogy Somogyba ezekről a helyekről hozták a vasércet, a karhasok gondoskodtak róla, hogy a somogyi kohók megfelelő mennyiségű és minőségű vasérchez jussanak. Akár úgy, hogy szövetségesük volt itt az úr, netán valamelyik Árpád-leszármazott.

Feltételezésem szerint a karhas ok emelkedése a hatalmi hierarchiában azzal is magyarázható, vagy vasgyártásuk a legszervezettebb, leghatékonyabb lehetett. Szinte versenyt futottak az Árpádokkal a hatalmi csúcsok meghódítására a X. század első felében. Együtt találjuk neveiket a hódító háborúkban, diplomáciai utakon és a helynevekben is. Különösen Bogátra vonatkozik leginkább ez az utóbbi megállapítás.

Vasolvasztók a X. század többi duxi és fejedelmi

országaiban

Bogát helyneve közelében, Szabolcs és Bihar vidékén is olyan szolgáltató helynevű településeket találunk, melyek vasgyártással is kapcsolatban voltak. /Nyírvasvár. Vasas, Csatár./ Ilyen nyomok Erdélyben is találhatók. Legérdekesebb, hogy a Hargita melleti Bogát helynév közelében is van Tepej nevű földrajzi hely név, vagyis ugyanaz a név, mint ami a Deseda melleti falu neve, azé a falué, amelynél a legnagyobb vasolvasztó telep található! Csíkszeredán Gömöri János olyan típusú mellfalazatokat látott, amilyenek a Dunántúl nyugati részén találhatók!

A vaskohászati kutatás bizonyára majd kimutatja valamikor az országban lévő telepek hasonlóságait és különbségeit.