Stamler Imre: Milyen lehetett az ősi Somogyország? - Iskola és Levéltár 31. (Kaposvár, 1989)
II. Nemzetségfői, vezéri, fejedelmi szálláshelyek, törzs- és népnevek, szolgáltató falvak - Bogát
- 27 vannak itt leletek, s mintegy 4 hektár területen kohók. Mennyi? Milyenek? Melyik korból valók? Még nem lehet rá biztos választ adni, majd a vizsgálatok néhány hónapon belül felelnek rá, és a további ásatások adják a további válaszokat a kérdésekre. Annyi biztos a régészek szerint, az első szondázó ásatás alapján, hogy a kohók XI. századnál idősebbek lehetnek, valószínűleg IX-X. száp zadiak a cserepek és egyéb jelek szerint. Még csak 25 m volt megásva, de ez sem teljesen. Ebben a szelvényben 21 kohó alapjait, kettőnek 45-60 százalékos oldalfalait találtak meg. A kohók mellett gödör volt, melyet törmelékekkel, fúvókkal töltöttek meg. Ezt a gödröt még nem tártuk fel teljesen, bár ezekben talán mellfalazatot és egyéb fontos leletet is találhatunk, éppúgy, mint a járószinten, ahol vas-ércdarab, faszénmaradványok, cserepek darabjai voltak, jellegzetes hullámos vonallal. A föld több helyen égett, ma is piros színű,vagy a kivetett salak hőjétől, vagy talán itt pörkölték a gyepvasat? A vaskohók magassága 70-80 cm lehetett, szélessége 50 cm. A falak soványított agyagból készültek, szinte samottszerűen égtek ki, belső részükön üveges salak látható, színe zöldes. Itt nem találtunk a környéken gyepvasércet, A völgy elég keskeny, ezért itt a gyepvas feldúsulása, nagyobb tömege számomra elképzelhetetlen olyan mértékben, amennyi az itteni kohók mennyiségéhez anyagot biztosítana. Vasbucát és sok egyéb tárgyat ezután kell keresnünk. Keresnünk kell az ősi település helyét is. Izgatottan várjuk a további ásatást, a mérések, vizsgálatok eredményeit, a régészek tájékoztatóit. Reméljük, hogy igazolódik feltételezésünk, bebizonyosodik a kohók magyarsága és Bogáthoz tartozása. Ha azonban az bizonyosodna be, hogy avar eredetűek a kohók, akkor újabb talányok keletkeznek. Miért vannak itt a magyar helynevek, miért van itt Bogát neve?
