Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

1. A település őstörténete és régészeti adatai

10

De honnan vehették a_ vasérce t ezen a .kőben szegény vidéken? Schleicher Aladár, a Budapesti Kohászati Intézet igazgatója szerint innen, a közeli mocsárból termelték ki valami úton-mó- don, de hogy mi módon, az még nem ismeretes. Tudjuk, hogy a mocsarakban a vasbaktériumok hatására, évezredeken át vasérc képződik. Ilyen az ún. "gyepvasérc", a svédek vasérce is,amelyből finom acélárukat állítanak elő./8/

A zamárdihoz hasonló telepet tártak fel a közelmúltban a Vasvár melletti Rábahidvégen és a Kőszeg szomszédságában lévő Tömördön is.

Magyar Kálmán muzeológus szerint a salakhalmok honfoglalás kori kovácsok_telephelyének, maradványai. A szántásokon ugyanis honfoglalás kori cserepeket is találunk./9/

A salakhalmok a mocsár nyugati felén, a házhelyek kertjeiben is megtalálhatók /Endrééi utca/. Egy próbaásatás eldönte- né, valóban vaskori leletekről van-e szó.

A Szamárdomb keleti szegélyén, a mai Akácfa utca végénél késő vaskori kelta sírokat találtak. A harcosok hamvait széles tálban helyezték el, emellé tették az összehajtogatott .kai'dot is. Azért hajtogatták össze a kardokat, mert a másvilágon úgy sem lesz szükség rájuk. A leletek a Nemzeti Múzeumba kerültek. /10/

E .kelta sírok bizonyítják, hogy a Szamárkő .környékének magaslatán ebben az időben kettős sáncrendszerú .kelta erődítmény /földvár/ volt, ahova veszedelem esetén a környék lakossága is behúzódhatott.

A szomszédos Balatonfö1dyár is hasonló erődítményről vette nevét. A földvár sáncainak egy része még látható, a többi, évezredek folyamán, már a Balatonba szakadt.

A tihanyi kelta vár, a falu északi előterében, a domboldalon látható. Hatalmas sáncai a magaslaton lévő "fellegvárat"