Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

6. Zamárdi a kapitalizmus időszakában

- 51 A munkára korán kellett kelni. Akkor keletkezett ez a nóta:

"Kelj fel Kata, hat óra,

Menj el már a vasútra,

Ha a vasút nem volna,

Kacabajkád sem volna!"

Kacabajkának a derékon átkötött télikabátot mondták. Ezt vették föl a hűvös reggeleken./101/

Az első vonat érkezését nagy üdvrivalgás fogadta. Az emberek kiálltak a dombra, a vonatot nézni. Zászlót lengettek, imakönyvet vittek;és hangosan kiabálták, hogy: éljen! Azt mondják, egyszer a pandúrok verték széjjel a tömeget, hogy menjenek már dolgozni 1/102/

A vonat Siófok után csak Szántódon állt meg. Zamárdiban egy .kis őrház volt a mai állomásépület helyén. 1903-ban már megálltak a személyvonatok. 1913 óta a gyorsvonatok is. Ma 20-25 személy- és gyorsvonat, továbbá 10-15 tehervonat halad át naponta a zamárdi állomáson./103/

A zamárdiak először haragudtak a vasútra, mert a vasúti pálya kettévágta a Batthyány utcáig lenyúló telkeiket. Azonban hamarosan felismerték a vasút előnyeit,. A .könnyű szállítási lehetőség lendületet adott a mezőgazdaság fejlődésének. Előtérbe .kenuit a gabonatermelés, a szarvasmarha- és sertéstenyésztés, a kereskedelem. Az öregek említik, hogy Tab vidékéről kocsin és hármas csacsifogatokon hordták a búzát a Zamárdi állomásra./104/

Az apátság 1862-ben felépíttette Tóközpusztát, hogy a szántó- di cselédeknek az oda-vissza sze.kerezéssel ne kelljen naponta két órát eltölteniük. Tóköz helyén azelőtt nem volt település. Nevét tavak közti fekvésétől vette.

Igen jó földekkel rendelkezik. Határa régebben Törekihez és a bocsidai átjárónál lévő Kiszamárdhoz tartozott.

A múlt század hatvanas éveitől a zamárdi katonák messze idegenben szolgáltak./105/ Némelyek 10-12 évet is letöltöttek egy-